🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > metania
következő 🡲

metania (gör. metánoia, 'beismerés, bűnbánat'): a →bizánci szertartásban a tiszteletadás jele. - 1. A kis ~ mély meghajlás: jobb kézzel a földet érintik, majd keresztet vetnek. Tp-ba érkezéskor és onnan való távozáskor, a hely elfoglalása előtt és annak elhagyásakor, továbbá valahányszor elmennek az Oltáriszentség előtt, és egyes nagyböjti szert-okon, az előírt énekek éneklése közben v. az után végzik. A lat. szert-ban megfelelője a →térdhajtás. - 2. A nagy ~ a →leborulás, arcra borulás. P.I.

Melles 1937:52.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.