Magyar Katolikus Lexikon > M > megbotránkoztatás


megbotránkoztatás: általában megütközés, ítélkezés keltése másban (→botrány); szoros értelemben →bűnre vezető alkalom létrehozása (vö. Mt 5,29: a test egy tagja okozta ~; Mt 18,6; Mk 9,42: a kicsinyek ~a). Erkölcsi súlyossága a botránkoztató cselekedet rosszaságától, a botránkoztató szándékától és a kiváltott bűntől függ. Különösen súlyos ~ a lelki v. testi →megrontás. **