megbotránkozás: a) tág értelemben megütközés más cselekedete miatt, a →botrányt okozó elítélése. A →bűn jogos ~t vált ki. A ~ azonban lehet farizeusi, jogtalan, rosszindulatú ítélkezés is. Ilyen ~sal vették körül a hitetlenek Jézust (vö. Mk 6,3), ezért mondta: „boldog, aki nem botránkozik meg bennem” (Mt 11,6). - b) szoros értelemben vélt jogcím a látott rossz elkövetésére, a felelősség áthárítása (→bűnre vezető alkalom). - Aktív megfelelője a →megbotránkoztatás, botrányokozás. **