Magyar Katolikus Lexikon > M > maroniták


maroniták: Szt Maron remetéről nevezett szír keresztények. - Az Orontész folyó torkolatának közelében élő szírek az 5. sz: monostort építettek az Áldott Maron remete sírja fölött. A szerz-ek a kat. hit iránti hűségükről és →monofizitizmus-ellenességükről voltak ismertek. Amikor a 8. sz. elején az antiochiai pátr. az arab fenyegetés miatt áttelepült Konstantinápolyba, a szerz-ek pátr-t választottak és fölszenteltették. Ekkor született meg a ~ közössége. - Az arabok elől Libanon erdős hegyeibe menekültek. Itt autonómiában éltek több századon át. Ellenségeik egy ideig azzal rágalmazták őket, hogy →monotheléták. 1216: a maronita pátr-t III. Ince p. (ur. 1198-1216) elismerte, s ezzel létrejött az egység Rómával (ha korábban valóban monotheléták lettek volna). A pátr. címzetes pp-ök segítségével kormányzott. A 17. sz: Cipruson és Aleppóban alapítottak ppségeket. - 1963: a Maronita Kat. Egyh. 9 ppségében a Sztszékkel egységben lévő maroniták száma 533 ezer. Libanon teljes lakossága 1,5 millió (50% muszlim). A nemzeti nyelv arab, a lit. nyelve arab és szír. - 1997: Libanon 4.160.000 lakosának 21 %-a maronita. **

Lacko 1961:28. - Oriente Cattolico 1962:146. - Liesel 1963:116.