Magyar Katolikus Lexikon > M > mamelukok


mamelukok (az arab mamluk, 'fehér rabszolga' szóból): a muszlim uralkodók rabszolgatestőrei. Almutasszim kalifa (ur. 833-842) haderejének javát adták (kb. 70 ezer fő). - Egyiptomban a 12. sz. óta uralkodó Ajjúbida-dinasztia révén vált rendszerré a ~ csoportja; pl. I. Abú Bakr al-Ádil (Nadsem Eddin) (ur. 1200-18) egyiptomi szultán a mongoloktól 12 ezer, a Kaukázusból és Turánból származott hadifoglyot vásárolt, akikből testőrséget szervezett. A IX. (Szt) Lajos fr. kir. (ur. 1226-70) kereszteseivel 1254: megállapodott al-Muzzam Turánsáh (ur. 1249-50) szultánt - mivel a tanácskozásokból kihagyta őket - a ~ megölték. - I. Bajbarsz al-Záhir (ur. 1260-77) megalapította a Bahri mameluk dinasztiát (1260-1390), akiket a Burdzsi mameluk dinasztia (1390-1517) követett. Szultánságukat 1517: Egyiptom meghódításával I. (Vad) Szelim (ur. 1512-20) tör. szultán megszüntette; helytartója, a pasa mellé 24 mameluk bejt nevezett ki tanácsadóul. Ők lettek Egyiptom valóságos urai, főként a Kaukázus népeinek fiaival egészítették ki soraikat. 1798. VII-1799. VII: Bonaparte Napóleon egyiptomi hadjáratával befolyásuknak véget vetett. A ~ egy csapata 1814-ig testőrként Napóleont szolgálta. Az Egyiptomban maradt ~ elégedetlenkedő előkelőit 1811. III. 1: egy lakomán Mohamed Ali pasa 470 fő meggyilkolásával fölszámolta, a Núbiába menekültek 1820: elpusztultak. 88

Pallas XII:259. - Új Idők lex. IX:4397. - M. értelmező kéziszótár 1978:885.