Magyar Katolikus Lexikon > M > malduri női szentek


malduri női szentek, 1360/80: szoborcsoport, a szepességi →faszobrászat alkotása: Szt Katalin, Szt Ágnes(?) és Szt Margit. - Lágy formákkal, enyhe kontúrvonalakkal mintázott, arányos törzsüket más-más módon gyűrődő palást fedi. Kataliné íves redőket formál, Ágnesé(?) bal oldalán néhány ék alakú öblöt vet, jobb oldalán laposan, függönyszerűen hull alá, Margité az előbbihez hasonló, de plasztikusabban faragott, s jobb oldali lebenye dekoratív kígyóvonallal hullámzik. Öltözékük jól ismert redőelemeket alkalmaz. Arckifejezésük a →nagyőri Madonnáéval rokon, Kataliné és Ágnesé(?) jobban hasonlít egymáshoz, egyforma arányú, a szem, a száj, az orr vonala határozottabb vonásokkal formált, Margité az előbbi kettőénél puhábban és elnagyoltabban mintázott. Archaizáló, szkematikus mosoly jellemzi arcukat. Fejükön sima abroncs-korona. Formáikat korábban a kőszobrászat hatásával magyarázták, stíluskérdéseikre a frank plasztikától vártak választ, redőtechnikájukban németes elemeket figyeltek meg. Legközelebbi rokonaik a sziléziai →Oroszlános Madonnákban ismerhetők föl. **

Radocsay 1967:32.