Márkus Emilia, SJC (Bp., 1900. ápr. 7.-Bp., 1980. jan. 27.): szerzetesnő. - Apja Imre r.k. kerületi elöljáró, anyja Schumy Mária Magdolna r.k. htb. Az 5. gimn. osztály után 3 éves iparisk-t (szabás, varrás), majd Ward koll-ot végzett. 1924. VIII. 10: Bpen lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. 1926. VIII. 25: első, 1944. VI. 16: örök esküjét uo. tette. Otthon lakott, a szétszóratás után is tanított hittant. r.k.

Márkus Ferenc (Székesfehérvár, 1931. febr. 1.-): tanár, nyelvész. - Az el. isk-t Veszprémben, a középisk-t a veszprémi, 1946-: a bpi Piar. Gimn-ban végezte. 1950: éretts. Az ELTE-n 1951-55: magyar nyelv- és irod., a lev. tagozaton 1957-62: lat. nyelv tanári okl-et szerzett. 1955-93: nyugdíjazásáig Nagykanizsán ált. és középisk-ban tanított m., lat., fr. nyelvet, művtört-et, lélektant és logikát, a Pécsi Tanárképző Főisk. Zalaegerszegre kihelyezett nappali tagozatán m. nyelvészetet. Nagykanizsán 1964-: a Mező Ferenc Gimn-ban, 1969: a Landler Jenő (1990: Batthyány Lajos) Gimn-ban h. ig. 1965-69: megyei szakfelügyelő. - 1981: Bpen m. nyelvészetből (stilisztikából) drált. - Írásai a Magyartanítás, Pannon Tükör, Lyukasóra és más folyóir-okban. 1992: a nagykanizsai Identitás Szabadegyetem egyik alapítója, szervezője, rendszeres előadója. Lexikonunk munk. - M: Vörösmarty Mihály lírai költeményeinek metaforái költői pályájának 1821-től 1830-ig tartó szakaszában. Dissz., 1981. - Cserey Farkas: Loretói litánia. Szövegét gondozta, jegyz. Bp., 1998. s.k.

Márkus Margit M. Ildefonza, CSA (Pécs, Baranya vm., 1900. szept. 26.-Pécs, 1945. máj. 8.): apáca. - Apja József r.k., anyja Szücs Mária r.k. 1920: tanítónőképzőt végzett és VIII. 28: Pécsett lépett az →ágostonos kanonisszák r-jébe. 1923. X. 7: első, 1927. VIII. 21: örök fog-át uo. tette. r.k.

Márkus Miklós (Bp., 1898. szept. 30.-Bp., 1991. dec. 30.): bankigazgató, cserkészvezető. - A bpi I. ker. Áll. Gimn. 8. o-ból sorozták be, 1916-18: katona. Leszerelése után a Pázmány Péter Tudegy-en jogot végzett, 1923: pénzügyi jogból drált. A Pesti M. Keresk. Bank fiókig-ja. 1950: elbocsátották, revizorként és más beosztásokban dolg. - 1910: cserkész, 1913: a 4. sz. BIK cserkészcsapat őrsvez-je, 1915: s-tisztje, 1916: cserkésztiszt. A M. Cserkészcsapatok Háborús Biz-ában a miskolci és a kassai csapatok képviselője, →Sík Sándorral a ker. cserkészblokk megszervezője. 1919. I. 9: megszervezte a Werbőczy Gimn. 7. sz. Erős Gusztáv cserkészcsapatát, s annak parancsnoka. Részt vett a 2. és a 3. M. Cserkészszöv. megszervezésében. A M. Cserkészszöv. 1920: pénztáros, majd üv. főtitkár, végül orsz. gazd. és pénzügyi vez. 1923: az Orsz. Intéző Biz. tagja. 1933: a gödöllői Jamboree pénzügyi főoszt. vez-je és az I. sz. Bpi Cserkészker. társeln. 1935: a lengy. és a svéd nemz. nagytáborban a m. csapat gazd. főnöke. 1937: csapatának tb. parancsnoka. 1938: az Euch. Világkongr. alkalmával szervezte a főv. házainak ünnepi díszítését. 1939: a skóciai öregcserkész találkozón a m. csapat h. parancsnoka és pénzügyi vez-je. 1940: átvette az Orsz. Társadalombizt. Int. (OTI) tanoncüdültetésének vezetését. 1941: a Fiatal Magyarság Szöv-e üv. eln., a II. vh. alatt segélyszolgálatot szerveztek. - 1988: bekapcsolódott a cserkészet újjászervezésébe, az Orsz. Nagytanács, majd az elnökség tagja. 1988: részt vett a Cserkészek daloskv-e 7. kiad. előkészítésében. - M: Cserkésztábor. Színdarab. Bp., 1921. (A Magyar Cserkész kv-ei 1.) - Hat cserkészdal. Bárdos Lajossal. Uo., 1921. - Cserkészdalok. Bárdos Lajossal. Uo., 1922. (ezekben jelent meg először a Kis kece lányom tolnai népdal szövegére írt tábortűzzáró cserkészdal, a Szellő zúg távol, mely a cserkészet legismertebb dala) - Bpen 1917. I-IX: a BIT Híradó, 1917. X-1918?: a Cserkészélet (beolvadt a Légy Résen lapba), 1918. X-XII?: a Cserkészet, 1925. IX-1926?: az Öreg Hetes szerk-je. Bo.J.-Fe.Má.-88

Gulyás XVIII:534.