Magyar Katolikus Lexikon > M > Munka Világszövetsége


Munka Világszövetsége (ang. World Confederation of Labour, WCL, fr. Confédération mondial de travail, CMT, ném. Weltverband der Arbeitnehmer, WVA), 1920. jún.-: a keresztényszocializmus elméleti alapján álló szakszervezeti mozgalom nemzetközi szervezete. - Hágában (Holl.) alapították Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (Confédération Internationale des Syndicats Chrétiens, CISC; International Federation of Christian Trade Unions, IFCTU; Internationaler Bund der Christlichen Gewerkschaften, IBCG) néven. 1968: luxemburgi 16. kongresszusán vette fel a ~ nevet. Székhelye: Brüsszel (Belgium). Fő döntéshozatali szerve a szövetségi tanács. - A ~ első programját 1922. VII: az Innsbruckban tartott II. kongresszuson fogadták el, a →Rerum novarum enc. szellemében. Eszerint abból kiindulva, hogy a társad. életét az igazságosság, a méltányosság és a közjó fogalma szerint kell berendezni, a „világprogram” egyaránt elvetette a gazd. liberalizmus individualista túlkapásait és a forr. osztályharc marxista tételét. Helyette a →szolidaritás elve alapján a tőke és a munka együttműködésére épített kamarák létrehozását javasolta a gazd. minden ágában. Az ugyanekkor megfogalmazott akcióprogramban a szakszervezetek szervezkedési szabadságának védelme, üzemi tanácsok szervezése, a szövetkezeti mozg. állami támogatása, 36 órás hétvégi munkaszünet, 8 órás munkaidő, valamint családi munkabér, a gyermekmunka tilalma szerepelt a követelések között. - Az I. vh. után 12 eu. ország (No., Fro., Olaszo., Belgium, Holl., Luxemburg, Au., Svájc, Spo., Csehszl., Jug. és Mo.) 15 szervezete csatlakozott a ~hez, mintegy 3 millió taggal. A magyar →Keresztényszocialista Országos Szakszervezetek Szövetségét 1922-től vezetőségi tagként képviselte →Tobler János, aki 1922. XII: a freiburgi vezetőségi ülésen határozattá tudta emeltetni a világháborús jóvátételek eltörléséről és az igazságtalan békeszerződések elítéléséről szóló javaslatot. - Az olaszo-i tagszervezetet az 1920-as évek közepén beolvasztották a Mussolini-féle →korporációkba. No-ban 1933-ban, Au-ban az Anschluss (1939) után fölszámolták a keresztény szakszervezeteket. 1940-től a ~ működése is szünetelt. - A magyar keresztény szakszervezetek tevékenységét a nyilaskeresztes kormány 1944, majd Rajk László komm. belügyminiszter 1946: tiltotta be. Ny-i emigrációban több magyar kerszoc. szakszervezeti csoport alakult (→kelet-európai keresztény szakszervezetek emigrációban). Ezek az őket összefogó Menekült és Emigráns Keresztény Munkások Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale des Travailleurs Chrétiens Réfugiés et Emigrés, FITCRE) tagjaiként élvezték a ~ támogatását. A II. vh. után a keresztény szakszervezeti mozg. növekvő erővel fordult a harmadik világ tömegei felé. Az 1968-i luxemburgi kongresszus az addiginál egyetemesebb megfogalmazású alapszabályt léptetett életbe, megtartva az eredeti célkitűzések keresztény és humanista elveit. Az 1969-i genfi kongresszus által bevezetett szervezeti változtatások alkalmassá tették a ~t, hogy kiterjessze működését az Eu-n kívüli földrészekre, beleértve a világ nem-keresztény országait. Az utóbbiakban létrehozott szervezetek tagságának zöme nem keresztény, de elfogadja a kerség szociális-társad. tanait. A ~ világméretekben küzd azért, hogy a demokratizálódás mindinkább kibővüljön szociális intézkedésekkel, a társadalmi-gazd. különbségeket egyaránt korlátozzák az egyes országok társadalmán belül és a világ szegény és gazdag országai között, csökkenjenek a fegyverkezésre fordított kiadások, minden országban tiszteletben tartsák a nemzetiségek jogait, valamint a szakszervezeti szervezkedés szabadságát. - Konzultatív státusa van az →Egyesült Nemzetek Szervezete gazd., munkaügyi, kulturális, szociális szervezeteiben (ECOSOC, UNESCO, ILO, UNCTAD, FAO, UNICEF), tagja az ENSZ Nem-Kormányzati Szervezetek Konferenciájának (CONGO) és kapcsolatot tart az ENSZ menekültügyi, eü., gazd. szervezeteivel (UNHCR, WHO, OECD, UNIDO, IOM), az ENSZ Nemzetk. Atomenergia Ügynökségével és az →Európa Tanáccsal, valamint az öt földrész számtalan szakszervezeti és civil szervezetével. Regionális irodái: Afrikában (Lomé, Togo), Ázsiában (Manila, Fülöp-szk.), Latin-Amerikában (Caracas, Venezuela), É-Amerikában (Washington, USA). Eu. tagszervezetei a European Trade Union Confederation (ETUC) autonóm regionális központtal kapcsolódnak a ~ világközpontjához. 8 nemzetk. szakmai tagszervezete van (textilipari, közalkalmazotti, szállítási, tanári, mezőgazd. és élelmiszeripari, gyáripari, egyh. alkalmazotti). Nemzetk. tanulm. központjai működnek Afrikában (Lomé, Togo), Ázsiában (Manila, Fülöp-szk.), Latin-Amerikában (Lima, Peru; San José, Costa Rica; Buenos Aires, Argentína; Curaçao, Holland Antillák). Tagsága 1996: 102 ország kereszténydemokrata irányzatú szakszervezetei, 21 millió taggal. 1992-től mo-i tagszervezete a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelynek vez-jét, Palkovics Imrét, 1995: a ~ egyik alelnökévé választották. - Kiadványai ang., ném., fr., sp. és holl. nyelven: Flash (kéthetente), Labor Press and Information Bulletin (kéthavonta), Events (félévente), továbbá szakszervezeti kézikv-ek. N.D.

LThK IV:853. - Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Mo-on, 1903-1923. Bp., 1977. - NSZV 1982. - Félbemaradt reformkor. Róma, 1990:373. (Feketekúty László: A magyar ker. munkások külf. képviseletéről), 387. (Kovács K. Zoltán: Ker. magyar szakszervezet Svájcban) - Népszava 1991. VI. 5. - Gergely 1993. - Aktuális pol. kérdések keresztényszociális szempontból. Szerk. Szántó András. Bp., 1994. III:36. (Tóth Imre: A kerszoc. érdekvédelmi mozg. kialakulása Mo-on, érdekvédelem a rendszerváltás után) - Új Mo. 1995. V. 6. - Zsebvilág '96 - Nemzetk. szervezetek. Bp., 1996:88. - YIO 1996 I:1597. - Napi Mo. 1998. I. 7. - EWY 1998:I:242.