Magyar Katolikus Lexikon > M > Montaui


Montaui Dorottya, B. (Montau, a Visztula m., Poroszo., 1347.-Marienwerder, 1394. jún. 25.): reklúza. - Jómódú danzigi polgárcsaládban született, már 6 évesen kemény vezekelő életet kezdett. 1353: megkapta a stigmákat. 1363: férjhez adták egy tehetős danzigi kardcsiszárhoz, aki nem értette misztikus jámborságát. 1378: kezdődtek elragadtatásai, melyek idővel a fájdalmas szeretet, ahogy ő nevezte, a caritas violenta állapotába mentek át. 9 gyermekük született, de csak a legkisebb leány maradt életben. 1380-: →József házasságban éltek. Férjével 1384: Aachenbe, 1385: Finsterwaldba zarándokoltak, átélte a szívcsere kegyelmét. 1385: együtt zarándokoltak Einsiedelnbe, ahol le is akartak telepedni. Mindenüket eladták, de útközben kirabolták őket. Szétválásukat megakadályozta Einsiedeln plnosa. Visszatértek Danzigba, ahol ~ hősies hűséggel ápolta beteg férjét. 1389-90: egyedül Rómába ment, közben a férje meghalt. Kislányát egy bencés kolostorban helyezte el, majd Marienwerderbe költözött. Lelkivezetője, az egykor prágai tanár, János, a német lovagrend tagja lett, aki 1392: kezdte följegyezni ~ szavait és látomásait. - 1393. V. 2: ~ →rekluza lett: befalazták a dóm falához épített cellába, onnan segítette a hozzá fordulókat. Nagyon tisztelte Svéd Szt Brigittát és Sziénai Szt Katalint, lelkiségében, tanításában és hatásában hozzájuk áll a legközelebb. - Halála után elindították b-gá avatását. Attr-a kv. (magánkinyilatkoztatásai miatt), rózsafüzér, stigmák. A nép a 15. sz-tól Poroszo. védasszonyaként tiszteli. Ü: jún. 25. és okt. 30. **

BS IV:816. - SzÉ 1988:323.