Milánó (ol. Milano, ném. Mailand, lat. Mediolanum): 1. város. A róm. birod. 2. városa (Roma secunda) volt. 313: Nagy Konstantin cs. (ur. 306-337) és Licinius cs. (ur. 311-323) ~ban állapodtak meg a ker-ek számára kedvező valláspol. programban (→milánói ediktum). A 4. sz-tól ~ ismételten cs. székhely volt. 452: Attila, 569: a longobárdok birtoka lett. 774: a frank birod-hoz csatolták, és É-Itália legjelentősebb városává fejlődött. I. Ottó cs. 961: meghódoltatta és cs. helytartót rendelt föléje. II. Konrádot 1026: ~ban koronázták itáliai kir-lyá. Az itáliai városok cs. fennhatóság elleni harcában ~ vezető szerepet játszott. Ezért I. Frigyes 1158: bevette, 1162: majdnem földig romboltatta. Újjáépítése után, 1167: hűbérváros, 1183: birod. szabad város. A Visconti és a Della Torre család hatalmi harca belső megoszlást eredményezett ~ban. 1450: a nép Francesco Sforzát hg-gé kiáltotta ki. 1535: a Sforza család kihalt, ~ a sp. korona birtoka lett. 1714-96, 1814-59: ~ az osztrák örökös tart-okhoz tartozott. 1859: Piemont része lett. - Templomai. Első szegyh-át, a mai Sant Ambrogio-tp-ot 386: alapította Szt Ambrus. A 12. sz: háromhajós román baz-vá alakították át. Kriptájában nyugszik Szt Ambrus, ill. Gerváz és Protáz vértanúk. - A dóm fehér márványból készült, öthajós, 1386: kezdték építeni, 1576: sztelték föl. Késő reneszánsz homlokzatát gótikusan fejlesztették tovább, 1805: készült el. A kriptában van Borromei Szt Károly ezüst szarkofágja. - A San Lorenzo-tp-ot 560 k. egy régebbi tp-ra építették, a 11. sz: átalakították. 1563: Bassi reneszánsz stílusban restaurálta. -

2. érseki székhely a 4. sz-tól. Érs-ei Rómával szemben bizonyos függetlenségre tettek szert (→ambrozián ének, →milánói liturgia). ~hoz tartozott É-Itália és Raetia I (Chur). Az 5. sz: kiváltak belőle Ravenna, Aquileja, Flaminia, ill. Venetia és Histria, 1113: Genova érsekségek. A 12. sz: ennek ellenére még 15 suffr-a volt. 1515: különvált tőle Torino, 1817: Vercelli. - 2002: suffr-ai: Bergamo, Brescia, Como, Crema, Cremona, Lodi, Mantova, Pavia, Vigevano, 4243 km²-en 5.089.148 l, 4.789.148 h, 1108 pb, 2248 ep, 940 szp, 32 ád, 1344 sz, 7238 szn, 986 ni, 444 ki-e volt. -

3. Püspökei: Dionysius (351-365/71) pp-öt a niceai hitvallás és Szt Atanáz miatt 355: száműzték, helyére az ariánus Auxentius került (†374). Szt Ambrus (374-95) szinte teljesen visszaszorította az arianizmust, és nagy megbecsülést szerzett a Ny-i egyh-aknak. Utóda, Simplicianus (397-400) volt Szt Ágoston tanítója a megtérése előtt. Laurentius érs. (552-55) elszakadt Rómától, de már 570: megtörtént az egyesülés, bár a szakadár tanítás a longobárdok támogatásával a 7. sz. végéig megmaradt. A karolingok alatt a ~i egyh. pol. hatalommá lett, majd a korszak megszűntével a simónia és konkubinátus tűzfészke. Előjogaira hivatkozva ellenállt a római reformtörvényeknek (1060: Petrus Damiani ~ban), majd az egyházi néppárt, a →pataria kedvező hatást ért el. V. Anselm (1126-35) II. Anaklét ellenpápához szegődött, Szt Bernát közreműködésével mozdították el. A későbbi érs-ek hűek voltak Rómához. Eredményesen működött Szt Galdianus (1166-70). Otto Visconti (1262-92) inkább hadvezér volt, mint pp., családját segítette uralomra. Giovanni Visconti (1342-54), Petrarca barátja is inkább a pol-val törődött. Petrus Philargi (1402-09) V. Sándor néven p. lett. Bartolomeo de la Capra (1414-33) és Francesco de Pizolpassis (1436-43) a humanizmus pártfogói voltak. A 16. sz. 1. felének több érs-e nem is látta egyhm-jét. Borromeo Szt Károly (1560-84) gyökeres reformot valósított meg. Második utóda, unokaöccse, Federigo Borromeo alapította a híres →Ambrosiana kvtárat. A reformot folytatta Giuseppe Pozzobonelli bíb. jótékonykodásával és az okt. előmozdításával. Philipp Visconti (1784-1801) menekültként halt meg Lyonban. Szociális, karitatív tevékenységével tűnt ki Andrea Carlo Ferrari bíb. 1921-22: Achille Ratti (a későbbi XI. Pius p.) kormányozta ~t. 1923-29: Tosi bíb., majd Ildefons Schuster OSB bíb. volt az érs. -

4. Zsinatok. Az első két zsinat 345-47: Photinus ellen irányult. Az ún. nagy zsinaton 355: Constantius cs. vitte a fő szerepet Szt Atanázzal kapcsolatban. A 390-es zsinat Jovinianusszal szemben foglalt állást, a 451-es zsinat elítélte a →rablózsinatot. 680: a monotheléták ellen nyilatkozott. A 863-as tartományi zsinat 14 egyházfegyelmi kánont hozott. Az 1060-as reformzsinat (Damiani Szt Péter elnökletével) és az 1098-as zsinat eredménytelenül küzdött a simónia, a konkubinátus és a szakadárság ellen. A →trienti zsinat reformjait Borromeo Szt Károly zsinatai (1562-84) valósították meg. -

5. Egyeteme az Universitá cattolica del Sacro Cuore (Jézus Szíve Egyetem). 1920. XII. 25: alapították a tanulmányi kongr. dekrétumával. 1924. X. 10: államilag elismerték, és egyenjogúsították a kirság többi egy-ével. Jogi és irod-bölcseleti fakultásból áll. Első rektora, Agostino →Gemelli OFM nagy nevet szerzett az egy-nek. 1923: hozzácsatolták a tanárképző főisk-t. 1932: a Bramante által épített Sant Ambrogio bencés, ill. ciszt. ktorba költözött. Közadakozásból tartják fenn. B.J.-**

LThK 1930. VI:793, 1292. - AP 2002:388, 971.