Magyar Katolikus Lexikon > M > Mendelssohn-Bartholdy


Mendelssohn-Bartholdy, Jakob Ludwig Felix (Hamburg, 1809. febr. 3.-Lipcse, 1847. nov. 4.): zeneszerző. - M. Moses fil. unokája, ev. Apja, a bankár Ábrahám M. ev. lett és fölvette a Bartholdy nevet. ~ 1818: hangversenyezett először, 1820: a berlini Singakademie növ-e, ahol rendszeresen foglalkoztak J. S. Bach (1685-1750) műveivel. ~ 1821: Weimarban találkozott Goethével, aki meghallgatta játékát. ~ Bach halála után először, 1829. III. 11: bemutatta a Máté-passiót. 1833: Düsseldorf városi zeneig-ja, 1835: a lipcsei Gewandhaus koncertjeinek karmestere. - Hatalmas életművében szinte minden műfaj szerepel: 12 szimfónia, oratóriumok (1836: Paulus, 1847: Elias), kamara-, zongora-, orgonaművek. Legismertebb művei az 1844: bef. e-moll hegedűverseny (op. 64.), a Shakespeare szövegére írt Szentivánéji álom (Scherzo, Nocturne, Nászinduló, Nyitány, op. 21.), a Hebridák nyitány (op. 26.), a Liede ohne Worte kamaramű (op. 109.). **

Brockhaus II:515.