Melbourne: 1. Victoria állam fővárosa Ausztráliában. 1835: alapították. 1901-27: egész Ausztrália főv-a. - 2. érseki székhely. Az 1847. VI. 25: alapított ppség 1874. III. 31: érsség lett. Suffr-ai: Ballarat, Saint Peter and Paul (ukrán), Sale, Sandhurst. - 27.194 km²-en 2002: 3.365.173 l, 995.797 h, 232 pb, 331 ep, 280 szp, 1 ád, 570 sz, 1418 szn, 339 ni, 73 ki-e volt. - 3. ~i Regnum Marianum egyhközs. ~-ben a 2005: kétmilliós nagyvárosban kb. 10-12.000 magyar élt. A II. világháború után a bevándorló menekülteket öreg katonai csatahajók szállították, ám erre a tömeges menekültáradatra sem az állam, sem az egyház nem volt felkészülve. A hajókról vasútra szálltak a bevándorlók és a Melbourne-höz 200 km-re fekvő Bonegillába, egy elhagyott katonai táborba vitték őket. A nők és a gyermekek a táborban maradtak, a férfiakat elvitték É-ra cukornádat vágni, vagy vasúti ipari építkezéseknél dolgozni. Havonta egyszer térhettek vissza családjukhoz. Az emigrációs minisztérium 1951: 3600 magyart tartott nyilván Victoria államban. - Az első  m. lelkész  Galló Géza, nagyváradi egyhm-s pap volt, aki Némo-ban a Vatikáni Misszióban dolgozott. Mannix érsek megbízásából a magyarok között működött, keresztelt, esketett. Később átjárt Sydneyből  Forró Ferenc SJ is.  - 1951. VI. 16: érkezett Innsbruckból Varga Zoltán SJ, akit Mannix érsek a Victoriában élő magyarok lelkészévé nevezett ki. Uakkor érkezett Rómából Kulcsár Benedek OP is, aki a Melbourne környéki magyarok lelki gondozására kapott megbízást. Varga atya megalapította a Regnum Marianum egyhközs-et Kormos Vilmos támogatásával. Elnöke Kogon József, titkára  Zsók Ferenc, pénztárosa Marton Gyula, könyvtárosa Bartos Ferenc, ellenőre Kozányi Zsigmond. A magyar iskolát Kovács Kató, Vidra Imre és Kern Ferenc vezették. 1953: érkezett Orosz Márta, aki átvette az iskola vezetését. Az ő kérvénye alapján a kormány elfogadta a m. nyelvet, mint érettségi tárgyat. Uez történt Sydneyben Bodolai István kérelmezésére. - A magyarok szétszórtan laktak, főleg a külső területeken, így csak a hétvégéken tudtak összejönni . A Bourke Streeten levő Szent Ágoston-tp. és a mellette levő terem állt rendelkezésükre. A vasárnapi szentmiséket 10.30-kor a Szent Ágoston, 12-kor pedig a Szent Tamás tp-ban tartották. Varga atya megalapította a Szent Imre fiú- és a Szent Margit leánycsoportot is, ez utóbbit Kozányi Kati vezette. Varga atya Hawthorne-ban a jezsuita plébánián lakott, ahonnan Harangozó István hozta-vitte motorkerékpáron oda, ahova éppen kellett. 1954-: lelki napokat rendeztek az Asszonyszövetség, a Mária Kongregáció és az Apák Klubja tagjainak részvételével. Zsámár Vilmos és Szerukán Márton voltak a kántorok. - Az egyhm. az 1956-os menekültek megérkezése után rendelkezésükre bocsátott egy szép egyhközs-i otthont Armadale-ben, ahol ifjúsági kört, vasárnapi iskolát, rendszeres összejöveteleket tudtak tartani. Ez a Regnum Marianum-épület tágas kertjével adott helyet az intézményesített évi Húsvéti Regnum Marianum Búcsúnak, amelyen átlagosan 2-3000 ember jelent meg. Itt működött a m. iskola Orosz Márta vezetése alatt. A fiatalok irodalmi és tánccsoportja is itt találkozott Zsemberi Mara irányítása mellett. A hittanos csoportot Szabó József vezette. - Varga atyát sok derék magyar katolikus hívő segítette munkájában a Regnum Marianum vezetésében. Itt működött a Mária Kongregáció, amelyik támogatta a magyar nyelv oktatását az óvodától az elemi iskolai szintig. Később az iskolai tanítás a felsőbb osztályokra is ki- teljedt és sikerült állami elismerést szerezniük a m. érettségi számára is. Mindez Orosz Mártatanárnő munkájának volt köszönhető. P. Varga vezette a Szent Imre és Szent Margit ifjúsági csoportok vallási és kulturális működését, évente szervezett nagy magyar találkozót a húsvéti búcsúk alkalmával és a Szent István ünnepélyek megrendezését is ő kezdeményezte. 1974-ben Mindszenty bíboros látogatott Melbourne-be, a St. Patrick katedrálisban misézett, bérmált, elsőáldozókat áldoztatott és sok magyarral találkozott. Frank Little érs. volt a vendéglátója, s elkísérte őt Ballaratba és Bendigóba is.  - Varga atyának 1962-70: Békési István SJ segített, akit Kanadából helyeztek ide elöljárói, és aki teológiát tanított Werribee-ben, az ausztrál szemináriumban. Tanítványai között volt Sydney bíboros-érseke, George Pell, és Melbourne érseke, Denis Hart. P. Békési 1970-ben elhagyta Ausztráliát, mert elöljárói a bánsági magyar népmissziós és lelkigyakorlatos munkával bízták meg. - Varga atya 1988. XI. 5: szolgálat közben a tp-ban halt meg. A m. gyászmisén 30 pap koncelebrált, tömve volt a Szeplőtelen Fogantatás tp. Utána Sas István, a szegyh. kp-ja helyettesített vasárnaponként a Szent Tamás tp-ban. →Rigó István ekkor még tanult, csak néha  tudott segíteni a m. lelkipásztorkodásban. - Az egyhm. gondoskodása és Miklósházy Attila SJ pp. közbelépés sikerült Melbourne-be ismét m. papot szerezni: 1990. II. 1: érkezett meg Melbourne-be Kiss János veszprémi egyhm-és pap. Eleinte egy kisebb csoport elég ellenségesen fogadta őt. Ö azonban aránylag elég hamar megtalálta a kapcsolatot az egyszerű emberekkel, különösen a délvidéki magyarokkal, akik az utóbbi években nagy számban érkeztek Ausztráliába. Igyekezett a Regnum Marianumban  folytatni P. Varga munkáját, amiben segítségére voltak a jó hívek is, mint pl. Bolváry Miklós, Könyves Éva, Rényes András.

Kiss atyát a magyarok azzal fogadták, hogy építsenek m.  tp-ot. Kovács János egyházközségi elnök, Jandó Gyula, Rende Sándor lelkesedtek az ügyért és Zágon Lajos építészmérnökkel együtt elmentek az érseki helynökhöz, Msgr. Rilton Deakinhez az építési engedély megszerzéséért. 1991: elkezdődtek az építési munkálatok a Magyar Központ területén. Mik1ósházy Attila SJ püspök 1991-ben éppen Melbourne-be látogatott és ő áldot- ta meg az ökumenikus Szent István tp. alapkövét, amely henger fonnájában tartal- mazza Frank Little érsek engedélyét és a tervrajzokat. A püspök elültetett egy Zala m-ből származó kocsányos tölgyet, Jandó Gyula ajándékát, aki Rende Sándorral együtt vette meg és adományozta a Magyar Központ telkét. A kis csemetéből azóta már terebélyes fa lett. A tp-építés szakmunkáit magyar mesterek készítették. Naponta általában 25-30 ember, a nagyobb munkálatoknál néha 40-50 férfi is dolgozott. A tp. 1993: lett készen. Közben a vasárnapi szentmisék helye a város közepén a Szent Tamás tp., Ny-on a Szent Bernadett-iskolakpna, K-en ideiglenesen a Magyar Központ terme. A harangot →Gombos Lajos öntötte és hajóval szállították Melbourne-be. Először a harangot szentelték fel, majd egy hétre rá a tp-ot is, búcsúnapja november első vasárnapja . 1995-ben elkészült a tp. alatti társalgó és az ötszáz férőhelyes kolumbárium a torony alatt. - 1999-ben George Pell érsek visszakérte a Regnum Marianum épületét, de ugyanakkor egy plébániát ajánlott fel Balaclavában, a város szívében a magyar lelkipásztori szolgálathoz, azzal a feltétellel, hogy a pap ellátja az angol nyelvű hívek szolgálatát is a St. Colman tp-ban. A költözködés rugalmasan zajlott le, a hagyományos húsvéti búcsú is zavartalanul folytatódik a közeli sportpályán egy hatalmas kifeszített sátorlap alatt, ahol 900 főt is le lehet ültetni az asztalokhoz. A 12 tantermes isk-t az új helyen három évig egy katolikus iskola bérelte, majd tíz évre a King David zsidó hitközség bérelte ki. Pell érsek kinevezte  Kiss Jánost plnosnak, ő maga iktatta be és elrendezte az ex- és inkardinációt is. Mivel az iskola nagyterme nem volt alkalmas találkozásokra, Zágon Lajos tervezett egy száz személy befogadására alkalmas gyűlés- és étkezőhelyiséget. Ezt az épületet az új érsek, Denis Hart áldotta meg. - Sajnos Dr. Orosz Márta, aki éveken át hűségesen vezette a fiatalok magyar tanítását, nem volt képes együtt dolgozni Kiss atyával, s ezért elköltözött a magyar iskolával a Regnum- ból, pedig éveken át igen szép munkát végeztek a fiatalokkal. Ö aztán csatlakozott a Trianoni Társasághoz, melyet néhányan (Hetyei Sándor és társai) szerveztek meg Melbourne-ben. - Kiss János atya megérkezése óta szívügyének tekintette a magyar fiatalság neve- lését, a magyar nyelv és tradíció ápolását. Az Oltár köré gyűjtötte őket, hűségesen követve a Varga által kitaposott utat. Szinte pihenés nélkül vasárnaponként a városban több helyen misézett a magyaroknak, keresztelt, esketett, betegeket látogatott. Kiss atya rendszeresen látogatta a Geelongban élő magyarokat és olykor Tasmaniába is ellátogat hozzájuk. Számos zarándoklatot szervezett és vezetett már Berrimába és Tasmaniába. Amikor nem volt magyar pap Adelaide-ben, oda is ellátogatott, valamint Perthbe is, hogy a magyarok ne érezzék árván magukat. Néhány alkalommal sikerült neki Magyarországra is el- látogatni, hogy özvegy édesanyjával és rokonaival tölthessen rövid időt. Szabadsága alatt egy-két hónapra Magyarországról hívott ki helyettesítő papokat, akiket a családok láttak vendégül: Msgr. Erős Ferencet, Csordás Józsefet, Péter Antalt, Fischer Jánost, valamint Er- délyből Bartos Károlyt és Csabát, Kassáról pedig Pásztor Zoltánt, aki a fiatalokat megbérmálta. - 1993: a hívek áldoztaos munkája és sajátmaga kubikos munkája révén sikerült Ft. Kissnek felépíteni egy magyar ökumenikus tp-ot a Waltirnában (Melbourne külvárosában) levő Magyar Központ telkén. Az alapkő megáldásánál jelen volt Miklósházy püspök is, valamint a többi magyar keresztény felekezetek lelkészei. Püspöki engedéllyel ez a kétszáz személyt befogadó tp. a Regnum Marianum Egyházközség, a Magyar Evangélikus Gyülekezet (luteránusok) és a Szabad Magyar Református Egyház közreműködésével jött létre teljesen önkéntes adakozásból Zágon Lajos magyar mérnök tervei alapján. A kis tp. erdélyi stílusban épült. A 15 stációs keresztút Mészáros Andor műve. Az oltár feletti keresztet Dr. Lestyán János alkotta, az oltárt és fafaragásos szószéket pedig Piller István. A tp-torony alján bronzból készült emléktábla hirdeti, hogy "István, a király", azaz a tp-ot Szent István tiszteletére szentelték. 1994-ben és 2000-ben Miklósházy püspök itt is misézett a magyaroknak és megbérmálta a fiatalokat. 1994-ben ő mondta a Magyar Házban a március 15-i nemzeti megemlékezésen az ünnepi beszédet. - A St. Colman (Szent Kálmán) tp-ban is érezhető a magyar jelenlét, mert Kiss atya röviddel kinevezése után a fóoltár melletti apszis hatalmas üres területére (8x2 m) két nagy festményt készíttetett Szabó József festőművésszel: az egyiken Szt Istvánt felajánlja országát a Magyarok Nagyasszonyának, a másikon a melboume-i magyarok fejzeki iki tiszteletüket Szent István iránt a magyar szentek társaságában. Árpád-házi Szent Erzsébet fából faragott szobrát Nagy Júlia alkotta. - A cserkészek és fiatalok mindig megjelennek az évnyitó Veni Sancte szentmisén, a húsvéti búcsún, az évzáró Te Deumon, ami általában a cserkészparkban van. A nemzeti ünnepek szentmiséit a Szent István tp-ban tartják, utána pedig a Magyar Hősi Emlékműnél van a koszorúzás. 1996: a fiatalok bemutatták az István, a király c. rockoperát, 1997: millenniumi megemlékezést rendeztek Áldott Magyarország címmel. Nagyhéten a népi passiót éneklik a tp-ban Balla Ferenc karnagy vezetésével. Több kántor is segít az éneklés vezetésében: Horváth Zoltán, Horváth Richard, Köves Viki, Nagy Györgyi. Az egyhközs-i tanács 25 fő, . elnöke Kovács János. A Mária Kongregációt Könyves Éva vezeti, aki szervezi a betegek és idősek látogatását, az egyházi ruhák karbantartását is. A Mária Kongregáció szervezésében minden évben húsvét előtt lelki napot tartanak. Rényes Bandi bácsi jobbkeze volt az atyáknak egészen 2005-ben bekövetkezett haláláig. - 2005: vasárnaponként 8.30-kor a Szent István tp-ban van szentmise, 11- kor a St. Colman tp-ban van angol mise (zömmel indiaiak, kínaiak, filippinók, olaszok és horvátok számára), 12-kor magyar mise ugyanott. Geelong kb. száz km-re van Melbourne-től, s itt minden hónap harmadik szombatján van szentmise a Szent László otthonban. A karácsonyi és nagycsütörtöki szentmisét viszont a St. John tp-ban tartják. - Újabban kevés a bevándorló, viszont sok a halálozás és a csendes integráció is érezteti ha- tását. Az atya rendszeresen látogatja a kórházakban fekvő fáradt, vándor magyarokat, hogy vigasztalást kapjanak a szentségek által.  Plébánosai: 1951-1988: Varga Zoltán SJ, 1988-1990: Sas István, 1990: Ft. Kiss János - - M. kat. sajtója: 1953-: Regnum Marianum Egyhközs. Értes., 1965-68: Független Magyarország. Mi.A.

EH II:543. - AP 2002:381, 975. - Miklósházy 2005:1062.

Melbourne: 1. Victoria állam fővárosa Ausztráliában. 1835: alapították. 1901–27: egész Ausztrália főv-a. – 2. érseki székhely. Az 1847. VI. 25: alapított ppség 1874. III. 31: érsség lett. Suffr-ai: Ballarat, Saint Peter and Paul (ukrán), Sale, Sandhurst. – 27.194 km²-en 2002: 3.365.173 l, 995.797 h, 232 pb, 331 ep, 280 szp, 1 ád, 570 sz, 1418 szn, 339 ni, 73 ki-e volt. – 3. ~i Regnum Marianum egyhközs. ~-ben a 2005: kétmilliós nagyvárosban kb. 10–12.000 m. élt. A II. vh. után a bevándorló menekülteket öreg csatahajók szállították, ám erre a tömeges menekültáradatra sem az állam, sem az egyház nem volt felkészülve. A hajókról vonatra szálltak a bevándorlók és a Melbourne-höz 200 km-re fekvő Bonegillába, egy elhagyott katonai táborba vitték őket. A nők és a gyermekek a táborban maradtak, a férfiakat elvitték É-ra cukornádat vágni, vagy építkezéseknél dolgozni. Havonta egyszer térhettek vissza családjukhoz. Az emigrációs minisztérium 1951: 3600 m-t tartott nyilván Victoria államban. – Az első m. lelkész Galló Géza, nagyváradi egyhm-s pap volt, aki Némo-ban a Vatikáni Misszióban dolgozott. Mannix érsek megbízásából a m-ok között működött, keresztelt, esketett. Később átjárt Sydneyből →Forró Ferenc SJ is. – 1951. VI. 16: érkezett Innsbruckból Varga Zoltán SJ, akit Mannix érsek a Victoriában élő m-ok lelkészévé nevezett ki. Uakkor érkezett Rómából Kulcsár Benedek OP is, aki a Melbourne környéki m-ok lelki gondozására kapott megbízást. Varga atya megalapította a Regnum Marianum egyhközs-et Kormos Vilmos támogatásával. Elnöke Kogon József, titkára Zsók Ferenc, pénztárosa Marton Gyula, könyvtárosa Bartos Ferenc, ellenőre Kozányi Zsigmond. A m. isk-t Kovács Kató, Vidra Imre és Kern Ferenc vezették. 1953: érkezett Orosz Márta, aki átvette az iskola vezetését. Az ő kérvénye alapján a kormány elfogadta a m. nyelvet, mint érettségi tárgyat. Uez történt Sydneyben Bodolai István kérelmezésére. – A m-ok szétszórtan laktak, főleg a külső területeken, így csak a hétvégéken tudtak összejönni. A Bourke Streeten levő Szt Ágoston-tp. és a mellette levő terem állt rendelkezésükre. A vasárnapi szentmiséket 10.30-kor a Szt Ágoston-, 12-kor a Szt Tamás tp-ban tartották. Varga atya megalapította a Szt Imre fiú- és a Szt Margit leánycsoportot is, ez utóbbit Kozányi Kati vezette. Varga atya Hawthorne-ban a jezsuita plébánián lakott, ahonnan Harangozó István hozta-vitte motorkerékpáron oda, ahova éppen kellett. 1954–: lelki napokat rendeztek az Asszonyszövetség, a Mária Kongregáció és az Apák Klubja tagjainak részvételével. Zsámár Vilmos és Szerukán Márton voltak a kántorok. – Az egyhm. az 1956-os menekültek megérkezése után rendelkezésükre bocsátott egy szép egyhközs-i otthont Armadale-ben, ahol ifjúsági kört, vasárnapi iskolát, rendszeres összejöveteleket tudtak tartani. Ez a Regnum Marianum-épület tágas kertjével adott helyet az intézményesített évi húsvéti Regnum Marianum búcsúnak, amelyen átlagosan 2–3000 ember jelent meg. Itt működött a m. iskola Orosz Márta vezetése alatt. A fiatalok irodalmi és tánccsoportja is itt találkozott Zsemberi Mara irányítása mellett. A hittanos csoportot Szabó József vezette. – Varga atyát sok derék m. hívő segítette munkájában a Regnum Marianum vezetésében. Itt működött a Mária Kongregáció, amelyik támogatta a m. nyelv oktatását az óvodától az elemi iskolai szintig. Később az isk. tanítás a felsőbb osztályokra is kiteljedt és sikerült állami elismerést szerezniük a m. érettségi számára is. Mindez Orosz Márta tanárnő munkájának volt köszönhető. P. Varga vezette a Szt Imre és Szt Margit ifjúsági csoportok vallási és kulturális működését, évente szervezett nagy m. találkozót a húsvéti búcsúk alkalmával és a Szt István ünnepélyek megrendezését is ő kezdeményezte. 1974: Mindszenty bíb. látogatott Melbourne-be, a St. Patrick-katedrálisban misézett, bérmált, elsőáldozókat áldoztatott és sok m-ral találkozott. Frank Little érs. volt a vendéglátója, s elkísérte őt Ballaratba és Bendigóba is. – Varga atyának 1962–70: →Békési István SJ segített, akit Kanadából helyeztek ide elöljárói, és aki teológiát tanított Werribee-ben, az ausztrál szemináriumban. Tanítványai között volt Sydney bíboros-érseke, George Pell és Melbourne érseke, Denis Hart. P. Békési 1970: elhagyta Ausztráliát, mert elöljárói a bánsági m. népmissziós és lelkigyakorlatos munkával bízták meg. – Varga atya 1988. XI. 5: szolgálat közben a tp-ban halt meg. A m. gyászmisén 30 pap koncelebrált, tömve volt a Szeplőtelen Fogantatás-tp. Utána Sas István, a szegyh. kp-ja helyettesített vasárnaponként a Szt Tamás tp-ban. →Rigó István ekkor még tanult, csak néha tudott segíteni a m. lelkipásztorkodásban. – Az egyhm. gondoskodása és Miklósházy Attila SJ pp. közbelépés sikerült Melbourne-be ismét m. papot szerezni: 1990. II. 1: érkezett meg Melbourne-be Kiss János veszprémi egyhm-és pap. Eleinte egy kisebb csoport elég ellenségesen fogadta őt. Ő azonban aránylag elég hamar megtalálta a kapcsolatot az egyszerű emberekkel, különösen a délvidéki m-okkal, akik az utóbbi években nagy számban érkeztek Ausztráliába. Igyekezett a Regnum Marianumban folytatni P. Varga munkáját, amiben segítségére voltak a jó hívek is, mint pl. Bolváry Miklós, Könyves Éva, Rényes András. – Kiss atyát a m-ok azzal fogadták, hogy építsenek m. tp-ot. Kovács János egyházközségi elnök, Jandó Gyula, Rende Sándor lelkesedtek az ügyért és Zágon Lajos építészmérnökkel együtt elmentek az érseki helynökhöz, Rilton Deakinhez az építési engedély megszerzéséért. 1991: elkezdődtek az építési munkálatok a Magyar Központ területén. Miklósházy Attila pp. 1991: éppen Melbourne-be látogatott és ő áldotta meg az ökumenikus Szt István-tp. alapkövét, amely tartalmazza Frank Little érsek engedélyét és a tervrajzokat. A pp. elültetett egy Zala m-ből származó kocsányos tölgyet, Jandó Gyula ajándékát, aki Rende Sándorral együtt vette meg és adományozta a Magyar Központ telkét. A kis csemetéből azóta már terebélyes fa lett. A tp-építés szakmunkáit m. mesterek készítették. Naponta általában 25-30 ember, a nagyobb munkálatoknál néha 40-50 férfi is dolgozott. A tp. 1993: lett készen. Közben a vasárnapi szentmisék helye a város közepén a Szt Tamás-tp., Ny-on a Szt Bernadett-iskolakpna, K-en ideiglenesen a Magyar Központ terme. A harangot →Gombos Lajos öntötte és hajóval szállították Melbourne-be. Először a harangot szentelték fel, majd egy hétre rá a tp-ot is, búcsúnapja november első vasárnapja. 1995: elkészült a tp. alatti társalgó és az ötszáz férőhelyes kolumbárium a torony alatt. – 1999: George Pell érsek visszakérte a Regnum Marianum épületét, de uakkor egy pléb-t ajánlott fel Balaclavában, a város szívében a m. lelkipásztori szolgálathoz, azzal a feltétellel, hogy a pap ellátja az angol nyelvű hívek szolgálatát is a St. Colman tp-ban. A költözködés rugalmasan zajlott le, a hagyományos húsvéti búcsú is zavartalanul folytatódik a közeli sportpályán egy hatalmas kifeszített sátorlap alatt, ahol 900 főt is le lehet ültetni az asztalokhoz. A 12 tantermes isk-t az új helyen három évig egy r.k. isk. bérelte, majd tíz évre a King David zsidó hitközség bérelte ki. Pell érsek kinevezte Kiss Jánost plnosnak, ő maga iktatta be és elrendezte az ex- és inkardinációt is. Mivel az iskola nagyterme nem volt alkalmas találkozásokra, Zágon Lajos tervezett egy száz személy befogadására alkalmas gyűlés- és étkezőhelyiséget. Ezt az épületet az új érsek, Denis Hart áldotta meg. – Orosz Márta, aki éveken át hűségesen vezette a fiatalok m. tanítását, nem volt képes együtt dolgozni Kiss atyával, s ezért elköltözött a m. isk-val a Regnumból, pedig éveken át igen szép munkát végeztek a fiatalokkal, és csatlakozott a Trianoni Társasághoz, melyet néhányan (Hetyei Sándor és társai) szerveztek meg Melbourne-ben. – Kiss János atya megérkezése óta szívügyének tekintette a m. fiatalság nevelését, a m. nyelv és tradíció ápolását. Az oltár köré gyűjtötte őket, hűségesen követve a Varga által kitaposott utat. Szinte pihenés nélkül vasárnaponként a városban több helyen misézett a m-oknak, keresztelt, esketett, betegeket látogatott. Kiss atya rendszeresen látogatta a Geelongban élő m-okat és olykor Tasmaniába is ellátogat hozzájuk. Számos zarándoklatot szervezett és vezetett Berrimába és Tasmaniába. Amikor nem volt m. pap Adelaide-ben, oda is ellátogatott, valamint Perthbe is, hogy a m-ok ne érezzék árván magukat. Néhány alkalommal sikerült neki Mo-ra is el- látogatni, hogy özvegy édesanyjával és rokonaival tölthessen rövid időt. Szabadsága alatt egy-két hónapra Mo-ról hívott ki helyettesítő papokat, akiket a családok láttak vendégül: Erős Ferencet, Csordás Józsefet, Péter Antalt, Fischer Jánost, valamint Erdélyből Bartos Károlyt és Csabát, Kassáról pedig Pásztor Zoltánt, aki a fiatalokat megbérmálta. – 1993: a hívek áldozatos munkája és saját kubikos munkája révén sikerült Kiss atyának felépíteni egy m. ökumenikus tp-ot a Waltirnában (Melbourne külvárosában) levő Magyar Központ telkén. Az alapkő megáldásánál jelen volt Miklósházy püspök is, valamint a többi m. ker. felekezetek lelkészei. Püspöki engedéllyel ez a kétszáz személyt befogadó tp. a Regnum Marianum Egyházközség, a Magyar Evangélikus Gyülekezet (luteránusok) és a Szabad Magyar Református Egyház közreműködésével jött létre teljesen önkéntes adakozásból, Zágon Lajos magyar mérnök tervei alapján. A kis tp. erdélyi stílusban épült. A 15 stációs keresztút Mészáros Andor műve. Az oltár feletti keresztet Lestyán János alkotta, az oltárt és fafaragásos szószéket pedig Piller István. A tp-torony alján bronzból készült emléktábla hirdeti, hogy „István, a király”, azaz a tp-ot Szt István tiszt. sztelték. 1994 és 2000: Miklósházy pp. itt is misézett a m-oknak és megbérmálta a fiatalokat. 1994: ő mondta a Magyar Házban a III. 15-i nemzeti megemlékezésen az ünnepi beszédet. – A St. Colman tp-ban is érezhető a m. jelenlét, mert Kiss atya röviddel kinevezése után a főoltár melletti apszis hatalmas üres területére (8x2 m) két nagy festményt készíttetett Szabó József festőművésszel: az egyiken Szt Istvánt felajánlja országát a Magyarok Nagyasszonyának, a másikon a melboume-i m-ok fejezik ki tiszteletüket Szt István iránt a m. szentek társaságában. Árpád-házi Szt Erzsébet fából faragott szobrát Nagy Júlia alkotta. – A cserkészek és fiatalok mindig megjelennek az évnyitó Veni Sancte szentmisén, a húsvéti búcsún, az évzáró Te Deumon, ami általában a cserkészparkban van. A nemzeti ünnepek szentmiséit a Szt István tp-ban tartják, utána pedig a Magyar Hősi Emlékműnél van a koszorúzás. 1996: a fiatalok bemutatták az István, a király c. rockoperát, 1997: millenniumi megemlékezést rendeztek Áldott Magyarország címmel. Nagyhéten a népi passiót éneklik a tp-ban Balla Ferenc karnagy vezetésével. Több kántor is segít az éneklés vezetésében: Horváth Zoltán, Horváth Richard, Köves Viki, Nagy Györgyi. 2005: az egyhközs-i tanács 25 fő, elnöke Kovács János. A Mária Kongregációt Könyves Éva vezeti, aki szervezi a betegek és idősek látogatását, az egyházi ruhák karbantartását is. A Mária Kongregáció szervezésében minden évben húsvét előtt lelki napot tartanak. Rényes Bandi bácsi jobbkeze volt az atyáknak egészen 2005-ben bekövetkezett haláláig. – 2005: vasárnaponként 8.30-kor a Szt István tp-ban van szentmise, 11-kor a St. Colman tp-ban van angol mise (zömmel indiaiak, kínaiak, filippinók, olaszok és horvátok számára), 12-kor m. mise ugyanott. Geelong kb. 100 km-re van Melbourne-től, s itt minden hónap harmadik szombatján van szentmise a Szt László-otthonban. A karácsonyi és nagycsütörtöki szentmisét viszont a St. John tp-ban tartják. – Újabban kevés a bevándorló, viszont sok a halálozás és a csendes integráció is érezteti hatását. Az atya rendszeresen látogatja a kórházakban fekvő fáradt, vándor magyarokat, hogy vigasztalást kapjanak a szentségek által. – Plébánosai: 1951-1988: Varga Zoltán SJ, 1988-1990: Sas István, 1990: Kiss János – – M. kat. sajtója: 1953–: Regnum Marianum Egyhközs. Értes., 1965–68: Független Magyarország. Mi.A.

EH II:543. – AP 2002:381, 975. – Miklósházy 2005:1062.