Magyar Katolikus Lexikon > M > Megiddo


Megiddo: kánaáni erőd →Jiszreel nyugati kapujánál. - Már az egyiptomi szövegekből és az →amarnai levelekből is kimutatható. D-en →Tanachhal és K-en →Bet-Seánnal az egész síkságot ellenőrzése alatt tarthatta, az Egyiptomból Szíriába/Palesztinába és Babilóniába vezető nagy keresk. utat is beleértve. Így érthető, hogy már nagyon korán szerepet játszott Egyiptom tört-ében. III. Tuthmószisz Kr. e. 1468 k. elfoglalta; erről a beszámoló a karnaki tp. falain látható. A honfoglaláskor Izr. fiainak, ahogy Jiszreel síkságának többi erődjét, ~t sem sikerült bevenniük (Józs 17,11-13; Bír 1,27); csak Dávid uralma alatt kerülhetett a kezükre (Józs 17,12). Salamon az általa létrehozott 12 kerület egyikének főv-ává építette ki (1Kir 4,12; 9,15). Sisák fáraó az általa meghódított városok közé sorolta, de sokáig nem tarthatott ~ fölötti uralma, mert Achaszja alatt Izr-hez tartozott (2Kir 9,27). Kr. e. 733: az asszírok elfoglalták, és az egyik asszír tart. főv-a lett. Abból, hogy Júda kir-a, Jozija ~ előtt lelte halálát, miután a fáraó (Nechó) Jiszreel síkságán legyőzte, arra lehet következtetni, hogy ~ átmenetileg Júdeához tartozott. A perzsa és a hellén időből nem említik a források; a rómaiak ~ közvetlen közelében telepedtek le, és Legiónak nevezték az új települést; ez őrződött meg az arab el-Leddzsun névben. 1903-05: G. Schumacher ma már elavult módszerekkel folytatott itt ásatásokat; 1925-től C. Fisher, P. Guy és G. Loud vezetésével folytak a régészeti föltárások. A régészek 20 réteget különböztetnek meg. →Harmagedón **

BL:1193. - Kroll 1993:124.