🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Matheovits
következő 🡲

Matheovits Ferenc (Brassó, Brassó vm., 1914. máj. 20.–Pécs, 1995. ápr. 8.): szakfordító, járásbíró, ogy. képviselő. – Szülők: Matheovits Ferenc (1886–1957) ügyvéd, közjegyző, a nemzetk. munkajog m.tanára; Poszler Teréz (1888–) m–tört. szakos gimn. tanár; neje Tabajdy Ivánka (+); 1975–: Tóth Gizella a Mecseki Kultúrpark pénzügyi főelőadója. Az olasz frontról hazatért családfő 1918. XII: Brassóból Bpre menekítette családját. Szombathelyen telepedtek le, ahol édesanyja 1921–: az Áll. Leánylíc. tanára. A szombathelyi prem. Szt Norbert Gimn. 1932: éretts., az Erzsébet Tud.egy. 1936: jog és államtud. dr. Egy. hallg-ként a →Szent Mór Kollégium lakója. Közjegyzőjelölt, 1937: Bpen táblai tanácsjegyző, 1942: bírói szakvizsgája után Pécsett járásbíró; hamarosan behívták katonának, néhány hónapos megszakítással 1949. IV-ig szolgált. 1945. II: Bp. ostromakor szovjet fogságba került, de megszökött. Pécsre visszatérve 1945. X. 19.–1946. V. 31: internáltság után bíró. 1946. XI–: a Független Kisgazdapárt (FKGP) tagja. Kovács Béla (1908–1959) a Kisgazda Párt főtitkára 1947. II. 25: szovjet letartóztatása után kilépett a FKGP-ból. VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a →Demokrata Néppárt Baranya és Tolna vmi listáján ogy. képviselő. A m–jug. barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikálása kapcsán a DNP belső vitái nyomán. 1948. IV. 2: elsőként a képviselők közül távozott a pártból. A parlamentben önálló indítványban kezdeményezte a bírósági ítélet nélküli rendőrhatósági őrizet (internálás) megszüntetését és az →internáló táborok föloszlatását. Két képviselőtársával irásos kisebbségi véleményt nyújtott be az itélőbírák és az államügyészségi tagok áthelyezhetetlenségének védelmében. 1949. I. 19: visszaadta mandátumát, I. 20: letartóztatták. IV. 21: →Gróh Józseffel és →Kisházi Mihállyal együtt a „demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom” vezetésével s azzal vádolták, hogy 1948: jogi. közgazd. és művelődésügyi tervezeteket, értekezéseket adott át Mindszenty József hgprímásnak. IX. 28: a terrorper elsőrendű vádlottjaként 12 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. Vácott, a bpi Gyűjtőfogházban és Márianosztrán raboskodott. Ügyét 1956: fölülvizsgálták, a még le nem töltött büntetését az eljárás törvénysértései miatt elengedték, IX. 23: szabadult. X: 23. után részt vett a DNP újjáalakításában, a párt orsz-os főtitkárává választották. 1957. III. 11: a Legfelsőbb Bíróság 7 év 6 hónapra leszállította ítéletét és kitöltöttnek vette a büntetést. 1957. VII.–1958. VIII: a forr. és szabharc alatti magatartásáért Kistarcsán ésTökölön internált, kiengedése után 1960-ig rendőri felügyelet alati állt. 1963. IV-ig építőipari váll-ok s.munkása, ill. vasbetonszerelő, majd a Bükkösdi Áll. Gazd. üzemgazdásza. 1964. I. 6: „összeesküvés szervezése” vádjával tartóztatták le. X. 8: a Főv. Bíróság 7 évi börtönre ítélte, amit a Legfelsőbb Bíróság 10 évre súlyosbított; azt kitöltve 1974. I. 6: a bpi Gyűjtőfogházból szabadult. Alkalmi munkákból élt, nyugdíjat – mivel a büntetések miatt „elveszítette korábbi munkaviszonyait” – és útlevelet nem kapott. 1987: mentesítették a hátrányos jogkövetkezmények alól; a szakfordítók névjegyzékébe csak akkor jegyezték be, amikor 1964-es ítéletét 1989. XII. 4: semmissé nyilvánították. 1949-es ítélete az 1990: 26. tc. alapján tekintendő semmisnek. 1989. III. 17: →Keresztes Sándorral és →Ugrin Józseffel újjáalakították a KDNP-t, az orsz. intézőbiz. tagja. XII. 1: jelenlétében avatták az első Mindszenty-szobrot. A Politikai Foglyok Orsz. Szöv. Baranya megyei örökös tb. elnöke. – M: A m.-román birtokper. Nemzetk. jogi tanulm. [Bev.] Szterényi József br. Bp., 1929. (A Pécsi M. K. Erzsébet Tud.egy. Nemzetk. Jogi Int. kiadv. 1.) – Szociálpol. szervezet. Szombathely, 1934. (Nemzetk. szociálpol. 1.) – Szociálpol. jogalkotás. Uo., 1934. (U. az. 2.) 88

M. Nemz. 1949. IV. 23. – Varga 1986. – Pócza 1989. – Csicskó–Szabó 1996. – Gulyás XVIII:646. – Ogy. alman. 1947/49:258.