Markion (Szinope, Pontusz, 85 k.-160 k.): tévtanító, a →markioniták szektájának alapítója. - A szinopei pp. fia, művelt, gazdag ember. Apja nyilvánvalóan tévtanai miatt kizárta az Egyh-ból, ezért ~ 130 k. Szmirnába, 139: Rómába ment. Itt fogalmazta meg tanítását és saját Szentírását: átírta a Lk-ot és Szt Pál 10 levelét, ezért 144: itt is kiközösítették. Levélben próbálta igazolni magát, majd „egyházat” szervezett. - Antitézisek c. kv-ében az Ó- és ÚSz közti ellentmondásokat gyűjtötte össze. Azt akarta bizonyítani, hogy a zsidók Istene egy nyomorúságos világ teremtője, aki nem lehet azonos Jézus Krisztus irgalmas Atyjával. Az ÓSz Istene ~ szerint a bosszúállás, és nem a kegyelem Istene. Jézus Krisztus Atyjáról a világnak nem is lehetett sejtelme, nem is tudhatott róla senki, amíg Jézus Tiberius cs. uralkodása alatt meg nem jelent, hogy meghirdesse örömhírét. ~ ezt azért állította, mert a →gyermekségtörténetet elvetette, számára elképzelhetetlen volt, hogy Jézus asszonytól szülessen. - ~ az ÓSz-et szó szerint értelmezte. Jahvét ingatagsággal, tudatlansággal, következetlenséggel vádolta, mert pl. elrendelte a képtilalmat, ugyanakkor megparancsolta Mózesnek a →rézkígyó felállítását. ~ egyházában elvetették a házasságot, mert azt olyan intézménynek tartották, mely a gonosz, teremtő istenséggel való közösséget tartja fenn. A sugalmazást megtagadta a próf-któl, mert az általuk hirdetett →Messiást a zsidók nemzeti hősének, nem az egész világ üdvözítőjének látta; ezért nem hivatkozott a prófétára. A ~-féle szó szerinti ÓSz-egzegézis Jahve elleni vádbeszéd lett. - ~ a 2. sz. eretnekek között azzal tűnt ki, hogy gnosztikus alaptételeihez nemcsak gnosztikus hermeneutikai elveket, hanem „szövegkritikai” munkásságot és egyházalapító szándékot is kapcsolt! Rómában alapított „egyházában” rendszeres oktatást vezetett be, ami Szt Hüginosz (ur. 136-140), Szt I. Pius (ur. 140-155) és Szt Anicét (ur. 155-166) p-t arra indította, hogy rendszeresítse a katekézist Rómában. **

LThK VII:92. - Vanyó 2000:56.