Magyar Katolikus Lexikon > M > Majláth


Majláth Antal, Mailáth, székhelyi, SJ (Kereskény, Hont vm., 1739. jún. 9.-Győr, 1804. dec. 20.): tanár, prépost. - 1755: Bécsben lépett a JT-ba. A 3. próbaév után Nagyszombatban fil. tanár és m. hitszónok. 1773: Győrött teol. tanár és az akad. ig-ja. 1777: knk. és pápóci prép. - Fm: Saecularis memoria (m-ul mondott beszéd a győri könnyező Szűzanyáról). Győr, 1800. 88

Szinnyei VIII:322. - M. Sion 1891:465. (†dec. 12.)

Majláth Antal, Mailáth, székhelyi, gr. (Buda, 1801. jún. 13.-Bécs, 1873. máj. 14.): udvari főkancellár. - A gimn-ot Sátoraljaújhelyt, a jogot Győrött végezte, 1817: a pesti tudegy. bölcs. dr-rá avatta. Győr vm. aljegyzője, a kir. tábla h. jegyzője, ügyvédi okl-et szerzett. 1820: Zemplén vm. tb. aljegyzője, 1823: tb. főjegyzője. A fiumei kormányzóság titkára, részt vett Fiume Mo-hoz való visszacsatolása előkészítésében. 1823: kormányzóh., 1829: Budán a helytartótanács tanácsnoka. 1830-39: Zemplén vm. főispánja, 1832: udvari tanácsos, 1836-37: második, 1838-39: első alkancellár, 1839. II. 7-1848: kir. étekfogómester, 1839. V. 17-1847. X. 31: fölmentéséig kir. kancellár. Berbenyiki birtokán kórházat épített és szerelt föl, a hasonszervi gyógymódban képezte magát, vagyontalan betegeket gyógyított. 1848: a főrendiház tagja. Bár udvarhű politikus volt, Batthyány Lajos kérésére 1848. XII. 31: tagja a Windischgrätz hg. altábornagyhoz küldött békeküldöttségnek. 1865, 1869/72: főrendiházi tag. Nőtlen és gyermektelen lévén vagyona és gr. címe örökösévé Majláth György fiát, Józsefet tette. - M: Assertiones ex universa philosophia, quas publice propugnandas suscepit. Pest, 1817. 88

Szinnyei VIII:324. - Révai XIII:288. (*febr. 22.) - Fallenbüchl 1988:132; 1992:114.

Majláth Gusztáv Károly, Mailáth, székhelyi, 1885-től gr. (Bakóca, Baranya vm., 1864. szept. 24.-Bp., 1940. márc. 18.): megyéspüspök. - M. György főtárnokmester, udvari kancellár, országbíró fia. A strassburgi egy. joghallg-ja volt, amikor álmában látta atyjának, az utolsó →országbírónak a meggyilkolását. Ennek hatására lett pap az esztergomi egyhm-ben. A Pázmáneumban tanult, 1887. X. 6: Esztergomban pappá szent., majd uo. a szem. pref-a. 1894: Komáromban adm., majd plnos. Új isk-t építtetett, megalapította a kat. legényegyletet. Mint elődjét, Molnár János plnost, ~ot is perbe fogták →elkeresztelés miatt. Tagja volt a Regnum Marianumnak is. - 1897. I. 28: martyropolisi c-en, utódlási joggal Lönhart Ferenc erdélyi mpp. spp-e. Budán a Mátyás tp-ban Császka György V. 1: pp-ké szent. VI. 28: erdélyi mpp., XIII. Leó p. VII. 1: megerősítette. - Gyenge, beteges testalkata ellenére igen aktív pp. lett. Első pásztorlevelében kiemelte elődje nagyságát és élettapasztalatát, melyet ~ őszintén csodált. Őt ugyanis a zárt családi nevelés nem tette eléggé edzetté és óvatossá: könnyen lelkesedett, mindenkiben megbízott, senkiről rosszat nem tudott föltételezni, mindenütt a jót igyekezett meglátni. E „könnyelműségre hajló” családi örökségét azonban fölülmúlta életszentsége, karizmatikus személyisége és egészséges optimizmusa. Távol állt a pol-tól, érdeklődését, lelkét teljesen lekötötte a termfölötti élet. Ez indította a látszólag pol. jellegű feladatok meglátására is. Erdélybe ugyanis nagy lelki közöny idején érkezett. Az értelmiség tömegesen hódolt a szabadelvűségnek, a vezető körökben is aktív szabadkőművesek egyh-ellenes hangulatot teremtettek. A liberális lapok már kinevezésekor meghurcolták, zöld püspöknek mondták, mert nem a szabadkőművesek segítségével lett főpásztor (Jósika Sámuel, a Státus világi elnöke figyelmeztette is a fiatal pp-öt, hogy a támadások elkerülése végett beszédeiben lehetőleg ne használja a liberalizmus szót). A támadások nem csökkentették lendületét. - Sokat próbált tenni a szegénység ellen. A falvak népe, főleg a kat. székelyek nagy nyomorban voltak: a takarékpénztárak kamatai, az ipar hiánya, a gazd. tudatlanság, az üzérkedők spekulációi, a közbirtokok fölszámolása, az arányosítási és tagosítási törv. vándorbotot adtak kezükbe. A közbirtokosság ősi intézményének fölszámolása nem más, „mint a liberális rendszer irtó fejszéje, mely a szegénység szegényebb része életfájának gyökerére sújt”. A székely nép érdekében ~ sürgette a kerszoc. egyesületek megalakítását, főleg Csík vm-ben. Papjaitól elvárta, hogy támogassák a gazd. egyes-eket. Körleveleiben, beszédeiben rámutatott a problémák gyökerére. Legfőbb ter-e az ifjúság nevelése volt. Hatalmas összeget adott egyeseknek tanulmányi segély formájában és isk-k, pléb., ifj. lapok támogatásában. Bennük látta a változás lehetőségét. Főleg a középisk-kat vette gondjaiba, melyekben a jövő vezető rétege nevelkedett. Magán és ppi jövedelméből igen sokat áldozott az isk-kra. Az egyszerű épületeket palotákká bővíttette, a kezdetleges berendezést értékes fölszereléssel cserélte ki, s mindent megtett, hogy a tanítás és a nevelés színvonalát a dédelgetett áll. isk-k színvonalára, sőt afölé emelje. Legfőképp arra volt gondja, hogy iskoláiban a r.k. jelleget öntudatos erkölcsi nevelés, mélyebb lelkiségre törekvés igazolja. Személyesen látogatta a diákokat, gyóntatta őket, a tanárokat biztatta, hogy mindent tegyenek meg tanítványaik neveléséért, óvják meg őket a külső káros behatásoktól. - Első pásztorlevelében lelkigyakorlatra hívta papjait, melyet maga vezetett Gyulafehérvárott, s melyen a papi feladatok végzését szorgalmazta. Lelkigyakorlatokat rendszeresített Gyulafehérvárt és Csíksomlyón papok és tanítók részére, hogy azokhoz a nagykiterjedésű egyhm-ből mindenki könnyen hozzáférhessen. - Körleveleiben azonnal ismertette a pápák rendelkezéseit. XIII. Leó (ur. 1878-1903) pápasága 25. évford-ján ünnepségeket szerveztetett a r.k. isk-kban. (Szt) X. Pius p. (ur. 1903-14) rendelkezéseit a szent zenéről, a gyermekek elsőáldozásáról és a gyakori áldozásról, a modernizmusról, a hitoktatásról gyorsan átültette a köztudatba. - A Fogarasy-féle alap rendeltetése a 3 karú egyetem épületének fölépítése és az egyetem működéséhez szükséges kiadások fedezése lett volna. Az összeg azonban 33 é. kamatozás után sem látszott erre elegendőnek. A tőke és kamat fölött a végrendelet értelmében a mindenkori erdélyi pp-nek volt joga dönteni. ~ 12 tagú biz-ot jelölt ki az alapítvány ügyében, és 1903: a státusgyűlésen tárgyaltatta a kérdést. Már ekkor tekintélyes személyek javasolták, hogy a meglévő 2 millió koronából csak teol. kar részére építsenek egy akadémiai épületet és egy konviktust, mert az alapító szándék így nem szenvedne csorbát. A teol. részére sürgős az épület, mert a papnevelő hasznavehetetlen. A korszerű papneveldei int. új épületének fölépítése azonban elmaradt, pedig az egyhm. papság is támogatta, hogy a gyulafehérvári egy. gondolatáról mondjanak le, mert a kolozsvári elégséges az erdélyi tud-os igények kielégítésére (→katolikus egyetemalapítási tervek Magyarországon). - 1913. VII. 7-10: ~ egyhm. zsinatot tartott Gyulafehérváron, 153 résztvevővel. Az egyhm. hitközségeit többször, a városi pléb-kat szinte minden évben fölkereste. 1919. I: mozgási szabadságát korlátozták, IX. 26-X. 4: megtiltották (a kápt. tagjainak is), hogy lakását elhagyja, ott (akár hivatalos ügyben is) látogatókat fogadjon, s az 1919 őszi státusgyűlést megtartsa. 1925: a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt a prot. egyh. képviselőivel panasszal fordult a Nemzetek Szöv-éhez. Az 1927: kötött rum. konkordátum szerint a bukaresti érs. joghatósága alatt 1930: gyulafehérvári elnevezéssel újjáalapított ppség mpp-e. A rum. hatóságokkal állandó harcban állt az →Erdélyi Római Katolikus Státus jogaiért (melynek állandó egyh. elnöke volt) és a m. iskolákért. 1936: egészségi okok miatt visszavonult a ppségtől, 1935. XI-től haláláig Bpen, a Vöröskereszt Szanatóriumban kezelték. 1936: utódlási joggal spp-ül kapta Vorbuchner Adolfot. 1938. IV: betegsége miatt lemondott a ppségről, XI. Pius p. V. 28: szoteropoliszi c. érs-ké nevezte ki. - A m. nyelvű lit. szorgalmazója volt. Kiadatta a papság számára az Erdélyi preorátort, a híveknek az Erdélyi imádságos kv-et. Vagyonát az erdélyi m. kat. nevelésre áldozta. - A Regnum kpnájában, annak lerombolásakor, 1951: titokban a bpi Egyetemi tp-ban temették el. - M: M. G. K. gr. erdélyi pp. beszéde. Elmondotta a r.k. státusgyűlésen 1902. XI. 13-án. H.n., 1902. - Utóda a martyropolisi c-en (mely 1898-1911: betöltetlen v. nem m-ok kapták) 1912. IV. 14: Horváth Győző, az erdélyi széken 1938. V: Vorbuchner Adolf. M.Jó.-88

Schem. Strig. 1897:248. (X. 7: pappá szent.) - Ogy. alm. 1896:94. (s.v. Majláth); 1901:20; 1905:20; 1906:14; 1910:24. - Pallas XVIII:212. - Schem. Trans. 1913:16. (s.v. Majláth) - Dömötör György: Pálmalombok, üdvözlő költemény, melyet gr. M. G. K. őexcellenciájának írt. Hódmezővásárhely, 1917. - Gyárfás Elemér: L'église catholique en Transylvanie. Dicsőszentmárton, 1923. - Karácsonyi János: Gr. M. G. erdélyi pp. származása. Kolozsvár, 1925. - Vorbuchner 1925:97. - Gellért-Madarász 1932:341. - Erdélyi monográfia 1934:299. Arck. - Ádám Éva: Hogyan nevelték szülei M. pp-öt? Szeged, 1939. - Bíró Vencel: Székhelyi gr. Mailáth G. K. Bev. Márton Áron. Kolozsvár, 1940. - Jandik József: Az ifj. nagy nevelője. Megemlékezés gr. M. G. K. érs-ről. Székesfehérvár, 1940. - Bíró-Boros 1941:186. Arck. - Bíró Vencel: Gr. M. G. K. pp. a román szenátusban. Kolozsvár, 1942. (Klny. Erdélyi Tud. Int. évkv-e) - MÉL II:124. - Szolg. 1972. 13:65. - Salacz 1975:140. - Gulyás XVIII:333. - Marton 1993. - Jakubinyi 2004:32.

Majláth György, Mailáth, székhelyi, gr. (Zavar, Pozsony vm., 1883. okt. 20.-Bécs, Au., 1967. nov. 11.): a →Szent István Társulat elnöke. - Jogot végzett, majd bakócai (Baranya vm.) birtokán gazdálkodott. Az I. vh-ban a cs. és kir. 7. huszárezred századosa az orosz, oláh és olasz harctereken. Az orsz. Erdőgazd. Tanács tagja. Lemondásáig (1945. VII. 10.) a SZIT eln. - 1903. XII. 25-1905. XI. 1: a Keresztény Magyar Ifjúság főszerk-je. 88

Karczag 1932:707. - Ogy. alm. 1935:68. Arck.; 1940:453. Arck. - Ki kicsoda? 1937:523. - Ker. m. közél. alm. II:646. - Gudenus II:235. (*okt. 30.) - Gulyás XVIII:334. - Viczián 1995:178. (925.)

Majláth József, Mailáth, székhelyi, gr. (Nagyszombat, Pozsony vm., 1737.-Nustár, Szerém vm., 1810. dec. 17.): államminiszter. - 1754: Nagyszombatban II. é. bölcsészhallg., a Szt Adalbert Szem. növendéke. Tanulm. befejezése után Hont vm. jegyzője, majd alispánja és ogy. követe, 1767: Bécsben kamarai tanácsnok, 1776-84: az ekkor szervezett Szeverin vm. főispánja, Fiume és Tengermellék első kormányzója, 1783: a m. udvari kamara aleln., 1784. X. 25-1785. III. 15: és 1787. XI. 19-1809. XII: Borsod vm. főispánja. 1785. V. 9: gr. címet kapott. - 1785-86: Nógrád és Pest vm., 1785. III. 18-1787: Heves vm. kir. biztosa. - 1786: a bécsi udvari kamara aleln., 1787. III. 4-1791: m. kir. udvari alkancellár, 1789-95: főkamarás. - 1794: cs. kir. udvari biztos és galíciai kormányzóh., 1795. VII. 23-1797: m. kir. tárnokmester, 1797: Galícia udvari kancellárja, beutazta Galíciát és Bukovinát. - 1801: Velencében az olasz udvari kancellária eln., 1802: államminiszter. - 1803-1810. XII. 17: Verőce vm. főispánja. 1806: megkapta a Szt István r. nagykeresztjét. - M: Dissertationes physicae de corpore generatim... Nagyszombat, 1754. - Inclyti Status et Ordines... Beszéd. Fiume, 1780. 88

Szinnyei VIII:376. - Fallenbüchl 1988:132; 1994:120. - Bölöny 1992:480.

Majláth József, Mailáth, székhelyi, 1885-től gr. (Pécs, Baranya vm., 1858. ápr. 11.-Ófehértó, 1940. ápr. 2.): földbirtokos. - M. Gusztáv Károly mpp. testvére. A középisk-t Bpen, Sopronban s a Theresianumban, a jogot Bécsben és Bpen végezte. A 11. huszárezred hadnagya, 1885-1918: a főrendi ház tagja, ahol közg. és közlekedési kérdésekkel foglalkozott. Az ezredéves kiállításon 1896: vízépítési csoportbiztos. A tiszai közp. biz., a bodrogközi tiszaszabályozó társ., a tiszai társulatok közös nyugdíjint-ének és a felső-tiszai vm-k hitelszövetk. szöv-ének elnöke. A Bodrogközben hitel- és fogyasztási szövetk. hálózatot hozott létre, Királyhelmecen 50 ezer Ft költségen kórházat alapított. A SZIT, 1916: a SZIA ig-tanácsa és az I. o. alapító tagja. 1926. V. 5: a MTA ig. tagja. A M. Földhitelint. felügyelőbiz. és a Kivándorlási Tanács elnöke. Képzett orgonista és zeneszerző. Zeneművei: Ave Maria, 1930: Szt Imre himnusz, 1935: megzenésítette Péteri Takács Attila Hitvallás, Zorád Eta A hit és a sztmise, Gyula diák Anya ölében c. versét. - M: A bodrogközi Tisza-szabályozás rövid ismertetése. Kassa, 1886. - A rómaiak befolyása az emberiség művelődésére. Sátoraljaújhely, 1887. - A tiszai törv-javaslatok ismertetése. Uo., 1889. - Die Monographie der Bodrogközer Theissregulierungs-Genossenschaft 1846-96. Bp., 1897. - Társad. programm. Uo., 1898. - Az ún. „Független Szocializmus” kül. tek. a Bodrogközre. Sátoraljaújhely, 1898. (Klny. Zemplén) - A városba özönlés és a falusi tűzhely védelme. Bp., 1899. - A szociális kérdés és a falusi jólét emelése. Uo., 1899. - Középosztály és társad. egyesülés. Uo., 1900. - A kivándorlásról. Uo., 1901. (új kiad. 1907) - A szocializmus múltja, jelene és jövője. Uo., 1901. - Gazdálkodjunk okosabban! Uo., 1902. - A nemzetk., nemz. és ker. szocializmusról. Uo., 1903. - Leo XIII. et societas aevi nostri. XIII. Leó és a társad. Uo., 1903. - Szociálpol. tanulm-ai és beszédei. Uo., 1903. - Révy Géza Viktor ig-főmérnök felett tartott emlékbeszédek. Sátoraljaújhely, 1903. - Mo. mezőgazd. munkásainak helyzetéről. Bp., 1904. (Klny. Közgazd. Szle) - A m. munkásmozg-ak és socialis tevékenység. Uo., 1904. - Tribus sermonibus de sociologia nec non diversis generibus socialismi disserens. Uo., 1904. - A szövetkezeti ügy Mo-on. Uo., 1904. - A gazdatársad. szociális feladatai. Uo., 1904. - A társad. fejlődés irányai és a szociális érzés. Uo., 1904. - Legyen-e Mo. iparállam, v. maradjon agrárállam? Uo., 1905. - Studien über die Landarbeiterfrage in Ungarn. Leipzig, 1905. - Bismarck mint socialpolitikus. Bp., 1906. - Zemplén vm. mezőgazd-a és vízszabályozása. Uo., 1906. - A tanító szociális feladata. 2. kiad. Uo., 1906. - A szövetk. ügy fejlődése Mo-on (1851-1906). 2. kiad. Uo., 1907. - Szociálizmus és katolicizmus. Uo., 1907. (SZIT tud. és irod. o. felolv. 60.) - Hungaricae res. Berlin, 1908. - A vindication of Hungary. London, 1908. - La Hongrie rurale sociale et politique. Paris, 1909. - Város és falu. Szatmárnémeti, 1911. - A szövetk. ügy fejlődése Mo-on (1851-1912). 3. kiad. Bp., 1913. (ang-ul: The development of cooperation in Hungary [1851-1912]) 3. kiad. Uo., 1913. - Die Angelegenheit der Beobachtungsstation von Sátoraljaújhely. Sátoraljaújhely, 1914. - A harctéri betegmegfigyelő állomásról. Uo., 1915. - Die militärischen (Kranken) Beobachtungsstationen. Uo., 1915. - A harctéri betegmegfigyelő állomások szerepe a közegészségügy szempontjából a háború alatt és a háború végével. Uo., 1916. (Klny. Orvosképzés) (ném-ül is) - A sátoraljaújhelyi megfigyelő állomás ügye. Sátoraljaújhely, 1916. - Őrgr. Pallavicini Ede emléke. Bp., 1917. (ném-ül 1918) - A mo-i birtokpol. reform előzményeiből. Uo., 1920. (ném-ül is) - A mezőgazd. munkáskérdés. Uo., 1920. (ném-ül: Die Arbeiterfrage im landwirtschaftlichen Betriebe. Uo., 1920) - Zu der Vorgeschichte der besitzpolitischen Reform in Ungarn. Uo., 1920. - Erlebnisse und Erfahrungen während des Krieges. Bd. 1-2. Uo., 1918-21. - Birtokreform a gyakorlatban. Uo., 1922. (ném-ül: D. Agrarreform in Praxis. Uo., 1922) - Die Bestimmung der militärischen Kranken Beobachtungsstationen. Uo., 1926. - Wie ich Organist wurde. Uo., 1926. - Élményeim és tapasztalataim a háború alatt. 1-2. köt. Bp., 1928. - A m. mezőgazd. munkásság helyzete a háború előtt, alatt és után. Uo., 1929. - A szocializmusról. Uo., 1929. (Klny. Közgazd. Szle) 88

Ogy. alm. 1887:91; 1910:110. - Pallas XII:202; XVIII:213. - Gazd. Mérnök 1901:393. Arck. - Szinnyei VIII:336. - Vízügyi és Hajózási Közl. 1909:2. - Gr. ~ ig. tag munkái Bp. (1929) - M. társad. lex. 1930:360. - Molnár 1936:440. - Mo. 1940. IV. 4. - Schandl Károly: ~ gr. és a hazai ármentesítés. Emlékbeszéd. Bp., 1941. - MÉL II:125. (†Nyíregyháza) - MTA tagjai 1975:180. (†Nyíregyháza)

Majláth Kálmán József, Mailáth, székhelyi, gr. (1815. nov. 1.-Bécs, Alsó-Au., 1894. febr. 16.): főrendiházi tag. - Bars vm. alszolgabírája, 1839: és 1861: részt vett a főrendiház tárgyalásain, beszélt is a fölirati vitában. 1874. IX-1877. I: Bécsben lakott, ahonnan Amerikába vándorolt, de ott nem tudott megélni, szegényen tért haza. 1880: ismét Bécsbe költözött , hónapos szobában lakott, a családjától kapott évi ezer Ft-ból tengődött. Az atyja által a rokonai ellen kezdett pert megújította, s röpiratokkal kelt ügye védelmére. Teljes nyomorba jutott, s miután 76 é. korában nőül vette szobaasszonya leányát, anyósánál élt. - M: Die Ereignisse am ungarischen Landtag vom 3. bis 16. März 1848. Pressburg, 1848. - Einige Worte über die neuesten Gesetze, mit besonderer Berücksichtigung der Unterhausverhältnisse. Uo., 1848. - Ungarn u. die Centralisation. Leipzig, 1850. - Fünf Bücher vom Staate. Ein Beitrag zur Organisierung der österreichischen Monarchie. Mit besonderer Rücksicht auf Ungarn. Uo., 1860. - Das Finanzwesen des österreichischen Kaiserstaates. Pest, 1860. (2. kiad. Uo., 1861) - Antwort auf die Broschüre Laguerroničre's: Der Pabst u. der Congress. Wien, 1860. - Nyílt szózat a hazához. Lipcse, 1861. - An Franz Schuselka. Eine Antwort auf die Brochüre: «An Franz Deák von Franz Schuselka.» Pest, 1861. - Der 16. Artikel vom Jahre 1563. Ein Mittel zur gesetzlichen friedlichen Ausgleichung zwischen Ungarn und der Krone, und die Kritik von Jahre 1848. Wien, 1863. - A Mailáth-család tragoediája. Bp., 1883. - Búcsú kedves unokaöcsém, gr. Mailáth György Esztergommegye főispánjától 1901. okt. 6. Uo., 1901. - Pesten 1862. IX. 27-1863. VI. 30: a Vezér heti 2x-i pol. lap szerk-je. 88

Szinnyei VIII:338. - Viczián 1995:178. (1954.)