Magyar Katolikus Lexikon > M > Majk


Majk, Komárom-Esztergom m. (Oroszlány határában): 1. egykori premontrei prépostság. 1235: Moyc, a veszprémi egyhm-ben a váradelőhegyi mon. filiája. A Vértesben ekkor birtokos Csáky  családdal való kapcsolata feltételezhető, de nem bizonyítható. 1289: hiteleshely. 1349: a prépság faluja Szomód. 1495: prép-ja, Lőrinc jelen volt Gesztes várának Ujlaki Lőrinc által történt birtokbavételénél. 1516: a csornai prépsághoz tartozott. 1541: elnéptelenedett, a török időkben a tatai várbirtok része. 1982-84: a tp. alapfalait föltárták. - 2. egykori kamalduli remeteség. II. Ferdinánd (ur. 1619-37) ~ ter-ét 1632: nebojszai Balog Istvánnak, 1643: gr. Zichy Ferencnek, 1648: gr. Csáky Lászlónak adományozta. 1693: a Hochburg-uradalom része, I. Lipót (ur. 1657-1705) 1697: br. Krapf Ferenc Józsefnek és fiának, Gáspárnak adta. Az ifj. Krapf 1727: eladta gr. Esterházy József országbírónak és Komárom vm. főispánjának. Esterházy az elnéptelenedett falvakba tót és ném. telepeseket hozott, és ide hívta a →kamalduliakat is. - A Bécs melletti kahlenbergi kamalduli ktor apátja 1731: Radossányi László volt. Kéry Ádám a Somlón lévő várát kisebb birtoktesttel és 4 ezer rajnai Ft-tal a r-nek adományozta, hogy remeteséget alapítsanak. Ez azonban kevés volt egy alapításhoz, ezért Radossányi világi és egyh. donátorokat keresett. A legjelentősebb Esterházy József volt, aki Majkpusztát, az itt lévő romokat, a közeli Gesztes várának köveit, bányáiból vörös márványt, meszet, erdeiből fát, ezenkívül pénzt, munkáskezeket ajánlott föl. Radossányi elfogadta Esterházy ajánlatát, az 1733. VII. 28: kelt alapítólevélben a kamalduliak vállalták a remeteség építését és évente 157 sztmise elvégzését. - A terveket Franz Anton →Pilgram készítette, 1734-61: ellenőrizte, felügyelte az építkezést. Pilgram halála után a munkát helyi mesterek, köztük →Fellner Jakab fejezték be. - Az alapítást Groll Adolf győri mpp. 1734. IV. 17: és 1737. VIII. 12: hagyta jóvá. 1736: a remeteségen kívül Szeplőtelen Fogantatás-kpnát építettek, ahol ünnepnapokon a remeték miséztek, de sem prédikáció, sem hitokt. nem volt. 1742: a vizitátor 6 új házikót talált, mindegyiknek külön adományozója volt: Esterházy József gr., Cziráki József gr., Smidek Ferenc gr., Berényi Zsigmond pp., Baranyai János tábornok, Gyulai Ferenc gr. Minden házikó 800 Ft-ba került, hálókamrából, kpnából, műhelyből és fáskamrából álltak. Az egész remeteséget 12 személyre tervezték, a pusztán körülötte m-ok, ném-ek és szlávok laktak. Bekerítették a területet, megépült az ebédlő és a kvtár. Hozzáfogtak a tp. építéséhez is, melyet csak 1770: fejeztek be. A főépületben, külön bejáróval, az emeleten volt a kegyúr lakosztálya. 1771-ig még kívül-belül csinosították az épületeket és a tp-ot is. A ~ körül lakók és a vándorok részére 1746-57: megépült a Celli Szűz Mária kápolnája. - A ~i remeteséget II. József (ur. 1780-90) 1782. I. 12: feloszlatta. A remeték szétszóródtak, néhányan itáliai remeteségekbe mentek. A gazdátlanul maradt épületegyüttes kir. kormánybiztosa, Sztupeczki János 1785. X. 7: vagyonleltárt készített, Zichy Ferenc mpp. X. 20: a tp-ot átadta világi használatra. Az ingóságok egy része árverésre, más része áll. tulajdonba került, kisebb hányadát széthordták a környező településekre. A puszta és a hozzá tartozó birtok a kincstár tulajdona lett, a tp. és a remeteség kulcsait Dumleshauser Mihály kocsmabérlőre bízták. Az épületek sokáig nem találtak gazdára. A Pressburger Zeitung még 1795: is árverésre hirdette a 17 remetelakot és a 2 kpnát. A tp-ot ugyanis a torony kivételével lebontották, és az oroszlányi ev. tp. építkezéséhez hordták köveit. - 1806: gr. Esterházy Károly megvette Majkpusztát és tartozékait, és bérlők útján hasznosította. 1815: Mauthner Ádám és Kadisch Joachim posztógyártók használták, 150 munkást foglalkoztattak. 1824: Lichtenstein János hg. vásárolta meg, de már 1828: birtokcserével ismét az Esterházyaké. 1860: kastéllyá alakították át a nagy főépületet, mely 1945-ig tulajdonukban maradt. 1973-ig lakott itt az Esterházy család utolsó tagja, gr. Esterházy Móricné. - Az 1990-es évek végén megkezdték a ~ felújítását. **

Nitsch Árpád János: ~. Győr, 1910. - Györffy II:394. - Kulcsár Emil Miklós: ~ tört. Tatabánya, 1987. - TKMK 460. - Majk és Grosbois. Oroszlány, 1999.- Kovács-Legeza 2002:40.