Magyar Katolikus Lexikon > M > Mahérusz


Mahérusz (gör. 'kard'): vár, ahol Keresztelő Jánost megölték. - A Holt-tenger partjától kb. 7 km-re K-re, a tengerszint felett 727, a Holt-tenger szintje fölött 1100 m magasságban, részben mesterségesen emelt várhegyen állt, mely egyedülálló kúpként emelkedik ki a környezetből, csak K felől köti össze egy nyúlvány a hegyekkel. A vár uralta az egész K-i partot. Az elegyengetett hegytető ovális, hosszabb tengelye DK-ÉNy irányú. A kúpos hegy DK-i oldalán egy keskeny nyereg van, vsz. a rómaiak emelték, hogy ostromgépeiket az alsóvároshoz vontathassák. A hegy Ny-i oldala meredekre van lefaragva, csak egy kőrámpa vezet rajta felfelé. A DK felől épített töltés annál a lépcsőnél végződik a hegyoldalban, mely az alsóvárosból az erődítménybe vezetett. Két 20x9 m-es ciszternát még látni lehet a lépcső közelében. Vsz. az alsóváros a lépcső két oldalán teraszosan volt építve. Fenn a hegytetőn négyszögletes alaprajzú fal s néhány ciszterna. A tető Ny felé emelkedik, ott állhattak a vár főépületei. A Ny-i oldalt két erős saroktoronnyal erősítették meg. Ennek az erődítménynek kellett D felől védenie Heródes Antipász országát. - Josephustól tudjuk, hogy Heródes ~ várában tartotta fogva Keresztelő Jánost, aki innen küldte két tanítványát Jézushoz a kérdéssel: „Te vagy az eljövendő, vagy mást várjunk?” (Mt 11, 2-10.) Kevéssel később Heródes a születésnapján adott nagy vendégség közben a várbörtönben fejeztette le Jánost (Mk 6,22-28). - Kr. u. 70: Jeruzsálem eleste után →Herodeion és →Maszada mellett ~ maradt az ország ellenállási gócpontja. Lucilius Bassus hadvezér a Legio Fretensisszel kezdte ostromolni ~t. Először sáncokkal zárta körül a várat. A zsidók napról napra megkísérelték az épített sáncot lerombolni, s ezen próbálkozás közben esett római fogságba egy előkelő ifjú, Eleazár: egy óvatlan pillanatban az egyik légionárius elkapta, és magával hurcolta a rómaiak táborába. A várfalon lévő zsidók megbénultak a rémülettől. Bassus pedig a várbeliek szeme láttára előbb megostoroztatta, majd keresztre szegeztette Eleázárt. Erre a védők feladták a várat, a rómaiak az alsóvárossal együtt lerombolták. - A 6-10. sz-ból származó maradványok jelzik, hogy a hegycsúcsot a tőle 2 km távolságban épült ~ bizánci helység lakói felkeresték. - A bizánci idők elmúltával feledésbe merült, hogy a vár ezen a hegycsúcson állt. Csak a 19. sz. végén derült fény a tényre, de alapos feltárások az 1990-es évekig nem történtek. ~ nevét a tőle 2 km-re K-re lévő romterület őrzi, amelyet az arabok el-Mukavernak hívnak, e romok között van egy templom-apszis és néhány mozaikmaradvány. Lehet, hogy a tp-ot annak idején Ker. Szt János emlékezetének szentelték. **

BL:1140. - Kroll 1993:215, 315.