🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Magyarfenes
következő 🡲

Magyarfenes, Walachisch-Fenisch, Oláhfenes, v. Kolozs vm. (Vlaha, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. kolozs-dobokai esp. ker-ében. 1996: Szászfenes filiája. – 1332: Olafenes, plnosa 1332: Paulus, 1438: Petrus, 1442: Péter, 1446: István, 1449: Gergely, 1503–05: Péter. Lakói 1552 u. ref-ok lettek. 1749: alapították újra. Mai Mennybemenetel-tp-át 1749: építették. Főoltárképét 1795: Bergmann Ferenc Antal festette. Anyakönyvei 1740-től. Anyanyelve 1880: m. – 1910: Filiái 1917: Csürülye, Hasadát, Isztolna, Járarákos, Kisfenes, Magyarléta, Oláhléta, Szelicse, Tordaszentlászló. – Lakói 1910: 395 r.k., 3444 g.k., össz. 8114 (filiákkal). – Egykori Szt Anna-szárnyasoltárát 1904: a gyulafehérvári ppségre vitték. Középső képe volt: Szt Anna harmadmagával (103 x 65 cm), körülötte Szt Klára, Zsófia, Borbála, Orsolya. A külső szárnyakon a Fájdalmak férfia és a Fájdalmas Anya. **–Sz.B.

Gerecze II:438. – Schem. Trans. 1913:166. – Garas 1955:181. – Radocsay 1955:384. – Györffy III:338. – Léstyán 2000. II:216.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.