🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Magyar Szent Korona őrzési helyei
következő 🡲

Magyar Szent Korona őrzési helyei 1240–:

1240–1241 IV. Béla kir. (ur. 1235–70) 1240–41: a tatárdúláskor Dalmáciába menekítette a legértékesebb egyházi, világi kincseket, I. (Szt) István kir. földi maradványait, vsz. a Szt Koronát is. Klissa várába (Spalato mellett), majd Trau szg-ére, annak várába vitték
1241–1304 A Szt Koronát Székesfehérváron őrizték
1254 IV. Béla okl-ében Székesfehérvárt úgy említette, mint ahol a kir-i trónust és a koronát őrzik, ahol a kir-okat fölsztelik, és ahol az ősei nyugszanak
1256. XII. 16. A Szt Korona (Sacra Corona) első hiteles említése
1304 A Szent Korona Cseho-ban, (Przemysl) Vencel kir-nál (ur. 1301–05)
1305 A koronát Wittelsbach Ottó bajor hg. Mo-ra hozta: útközben elvesztették, majd megtalálták
1305–1310 A Szt Korona Kán László erdélyi vajdánál (1297–1315) Erdélyben
1323–1403 A visegrádi várban őrizték a Szt Koronát
1403–1434 A budai kir-i vár tárnokházánál, István hg. tornyában őrizték a koronát
1434 (Luxemburgi) Zsigmond (ur. 1387–1437) megparancsolta, hogy a koronát és a hozzá tartozó ékszereket →Pálóczy György esztergomi érs. és Pálóczy Mátyás országbíró (1423–35) őrizze
1434–1439 Esztergomban, az érseki palotában őrzik a koronát
1438 Pálóczy György érs. halála után (Habsburg) Albert kir. (ur. 1437–39) a visegrádi várba vitette a koronát
1439–1440 A visegrádi várban őrizték a koronát
1440. II. 20/21. éjjelén Albert kir. özvegye Erzsébet, →Kottanner Ilonával a koronát, a gyermek V. (Habsburg) László (ur. 1453–57) részére Visegrádról ellopatta
1440–1464 A Szt Korona Bécsújhelyt, III. (Habsburg) Frigyes ném–róm. cs, (ur. 1452–93) fogságában
1463. VII. 24. Sopronban III. Frigyes képviselői 80.000 Ft váltságdíjért átadták I. (Hunyadi) Mátyás megbízottainak a koronát
1500 1500: XXIII. tc.: A korona őrzésével két világi urat kell megbízni :„Az ország szent koronájának őrzésére a királyi felség és az összes főpapurak, bárók meg a többi országlakosok, a mikor szükséges és czélszerű, mindenkor két és nem több hű világi urat válasszanak meg”
1551–1552 A korona Tokajban, majd a pozsonyi várban
1552–1608 Pozsonyban, időnként Bécsben és Prágában őrizték a koronát
1608–1618 A pozsonyi várban őrizték a koronát
1619–1622 Révay Péter koronaőr (1608–20) – Bethlen Gábor erdélyi fejed. (ur. 1613–29) kíséretében – Zólyomba, Kassára, Eperjesre majd az ecsedi várba vitte a koronát
1622.V. Sopronban megkoronázták II. Ferdinánd (ur. 1619–37) feleségét, Gonzaga Anna Eleonóra mantuai hgnőt
1622. XII. 31. Bethlen Gábor Kassán átadta a koronát, ezután Trencsénen át Pozsonyba vitték.
1625. XI. 27. A soproni ferences tp-ban („Kecske-templom”) →Pázmány Péter esztergomi érs. megkoronázta a trónörököst, a későbbi III. (Habsburg) Ferdinándot (ur. 1637–57)
1703–1711 A Szt Korona Bécsben
1711–1740 A Szt Korona Pozsonyban
1748–1784 Pozsonyban a Korona
1784–1790 II. (Habsburg-Lotharingiai) József (ur. 1780–90) Bécsben a cs-i kincstárban őriztette a Szt Koronát
1790. II. 17-21. A Szt Koronát ünnepélyesen – Köpcsény, a győri püspöki palota, esztergomi érseki palota, Buda útvonalon – visszahozták Mo-ra.
1791-1849 A budai várban őrizték a Szt Koronát
1792. VI. 6. Úrnapja vigíliáján a budai Mária Magdolna helyőrségi tp-ban megkoronázták I. (Habsburg-Lotharingiai) Ferencet (ur. 1792–1835)
1792. VI. 10. Vasárnap Budán megkoronázzák I. Ferenc második feleségét, Bourbon Mária Terézia nápoly-szicíliai hgnőt (†1807)
1805. XII. A napóleoni háborúk idején Budáról Ungvárra, a g. kat. ppi palotába menekítették a koronázási ékszereket
1809. Újbóli menekítésekor a Szt Koronát; Almásy Pál koronaőr pesti házában, az egri szegyh. kincstárában, ill. a vmházán, IX: Almásy Pál gyöngyösi házában, végül XI: ismét Budán őrizték
1849. I–VIII. A korona útja: Debrecen, Szeged, nagyváradi püspöki palota, Arad, Lugos, Karánsebes, Orsova
1849. VIII. Orsován Szemere Bertalan elásatta
1853. IX. 8. Orsován megtalálták, majd Budára és Bécsbe vitték; visszaszállították Budára
1853–1944 A budai várban őrizték a Szt Koronát
1867. VI. 8. Pünkösd vigíliáján a budai Nagyboldogasszony-tp-ban megkoronázták I. (Habsburg-Lotharingiai) Ferenc Józsefet és feleségét, Wittelsbach Erzsébet (1837–1898) bajor hgnőt
1916. XII. 30. Szombaton a bpi Nagyboldogasszony-tp-ban, →Csernoch János esztergomi érs. és →Tisza István gr. megkoronázta IV. (Habsburg-Lotharingiai) Károlyt (ur. 1916–18) és feleségét Bourbon Zita hgnőt; ez volt az utolsó kir.- és kirné koronázás Mo-on.
1944. X. vége A Szt Koronát a koronaőrség Veszprémbe
1944. XII. 6. Kőszegre,
1945. I. Velemben (Vas vm.) őrizte
1945. III. Kőszegre, majd Mariazellbe (Ausztia) menekítették, a koronaőrök Mattsee-ben elásták
1945. VII. Mattsee-ben kiásatták, a megszálló amerikaiak Augsburgba, végül Frankfurtba vitték
1951–1978 Fort Knox (Texas, USA) haditengerészeti támaszponton őrizték
1978. I. 5–7. Mo. Szt Koronája 1978. I. 5: repülőgépen érkezett a koronázási ékszerekkel együtt Bpre, az amerikai külügymin. kíséretében, Jimmy Carter elnöksége idején, az Országházban adták át, majd a M. Nemz-i Múz-ban kiállították
2000. I. 1. A Szt Koronát, a jogart, az országalmát és a kardot ünnepélyesen az Országház kupolacsarnokában helyezték el, Orbán Viktor min.eln. (1998–2002) ezzel nyitotta meg a millenniumi évet. A koronázási palást a M. Nemz-i Múz-ban maradt.
2001. VIII. 15. Nagyboldogasszony ünnepén, a ker. m. kir-ság alapítása (hivatalosan: államalapítás) ezredéves ünnepén a Szt Korona hajón meglátogatta az esztergomi bazilikát, ahol Paskai Lászó bíboros-prímás érsek szentmisénben megemlékezve Szent István ezer esztendeje e napon történt országfelajánlásáról, újra Szűz Mária oltalmába ajánlotta országunkat és nemzetünket.

Z. Zs.

Szilágyi Sándor: Révay Péter és a szent korona 1619–22. Bp., 1875. (Értek. a tört. tud köréből. V. 1.) – Pap Gábor: Fejezetek a Szt Korona és a koronakutatás tört-ből. Debrecen, 1999. (Főnix kvek, 19.) – Tóth Endre: A m. Szt Korona: királyok és koronázások. 2. kiad. [Bp.], 2000. – Simontsits Attila: A Szt Korona története, 1945–1983: egy texasi hadnagy szerepe a korona megmentésében a II. vh. végén. Bp., 2001. – Fazakas László–Hegedűs Ernő–Hennel Sándor: A Szt Korona őrzése: a koronaőrök, a koronaőrség. Bp., 2002.