Magyar Katolikus Lexikon > M > Magyar Anjou Legendárium


Magyar Anjou Legendárium, Acta Sanctorum pictis imaginibus adornata, 1320/40: Jézus Krisztus és a szentek élete képekben elbeszélve. - 1. Tört. Károly Róbert kir. (ur. 1308-42) és felesége, Lokietek Erzsébet készíttette gyermekeik számára. Szerk-je →Nekcsei Dömötör, festője →Herthul, scriptora fra Roberto da Mileto. A ~ot vsz. I. (Nagy) Lajos kir. öccse, András hg. vitte magával Nápolyba, s a meggyilkolása miatt indított →nápolyi hadjáratok (1347-53) örökségeként Lajos hozta vissza, vsz. mint Károly Róbert kvtárának egy darabját. Vsz. Lajos leánya, →Hedvig kirnő (ur. 1384-99) révén a lengy. kir. család kvtárába került. János Kázmér kir. (ur. 1648-68) a fogságából való kiszabadításáért a genovai Giovanni Battista Saluzzónak adta, aki egy részét Angelo Saluzzónak ajándékozta, a törzsrész Prospero Lambertini bíb. (1740-58: XIV. Benedek p.) tulajdonába, 1825 k. a →Vatikáni Könyvtárba került. Az Angelónál levő lapok egy része 1845-74: Gabriele Laureani vatikáni pref., majd Giulio Sterbini tulajdonába, 1913: a Leonce Rosenberg-gyűjt-be kerültek. - 2000: a ~ot a 3 részletben őrzik: a) A Vatikáni Kvtárban van 106 db 283 x 215 mm-es lap. 8 oldalas ívekben a 18. sz: kötötték egybe, lényegében megtartva helyes sorrendjüket. A kötés szerint a kódextöredék Prospero Lambertini bíb. tulajdonában volt, aki már p-ként köttette be. b) A New York-i Pierpont Morgan Kvtár négy részre vágott lapokon 1908: Rossi római gyűjtőtől vásárolt meg 85 miniatúrát. A megcsonkított miniatúrákat összetartozásuk alapján 210 x 152 mm-es papírlapokra ragasztották. 1955: 3, 1964: 1 lapot vásároltak hozzá. c) A szentpétervári Ermitázsba 1924: ajándékozás révén 5 folió került. -

2. Tartalma, szerkezete. A ~ forgatókönyve a m. szentek legendáival bővített →Legenda Aurea felhasználásával készült: az 59 tört-ből 2 a Biblia, 50 a Legenda Aurea, 5 a Legenda Aurea m. függeléke nyomán; a Szt Ferenc- és Szt László-legendának nem ismerjük a szöveges előzményét. A sorrend a →Mindenszentek litániáját követi (nem a naptárét): Krisztus és Szűz Mária után Ker. Szt János, ap-ok, evangélisták, vt-k (István és Lőrinc diákonus, Fábián p., Sebestyén, Balázs pp., György, János és Pál, Vitus és Modestus, Kristóf, Kozma és Damján, Kelemen p., Sixtus p., Donát, Veronai Péter OP és Szaniszló pp., Demeter, Gellért pp., Canterburyi Tamás), hitvallók (Szilveszter és Nagy Szt Gergely p., Ambrus, Ágoston pp., Jeromos, Tours-i Márton és Mürai Miklós pp., István kir., Imre hg., László kir., Nursiai Benedek, Remete Szt Antal, Bernát, Domonkos, Assisi Ferenc, Toulouse-i Lajos, Bereck, Egyed, Elek, Euszták, Remete Szt Pál, Remedius és Hilárius), majd szüzek és szt asszonyok (Mária Magdolna, Alexandriai Katalin). A kötet elejéről 16 képoldal hiányzik, a végén csak feltételezhető 28 oldal hiánya: Alexandriai Szt Katalin életéből egyetlen lap maradt fenn. - A ~ m. sztjeinek anyagát (Szt István kir. legendája a fóliók állásából biztosra vehető; Szt Imre, László, Gellért) kiegészíti a kk-ban hazánkban is ált. tisztelt Szt György, Demeter, Kristóf, Mürai Szt Miklós, Tours-i Szt Márton, Briccius, Remigius, Toulouse-i Szt Lajos, Krakkói Szt Szaniszló és Canterburyi Szt Tamás anyaga. A Szt László-legenda részletező, a helyi hagyományokat és a m. és kun viseletet is ismerő előadása bizonyítja, hogy a ~ megrendelője magyar. Krakkói Szt Szaniszló csodái közül pl. épp azt az egyet beszéli el, „hogyan támasztotta föl egy m. ember fiát”. - A ~ eredetileg kb. 208 festett oldalt tartalmazott (kb. 26 [8 lapos] ív recto oldalán). A képek száma szerinti terjedelem: Krisztus élete 60; Pál ap. 24, Péter ap. 22, András és János ap. 20-20, a többi ap. 6-8-10 (id. Jakab 72); vt-k 4-10 (Szt Lőrinc 16, Szt György 12); hitvallók 4-10 (Szt László 24, Szt István és Szt Miklós vsz. 16, ill. 14); Assisi Szt Ferenc 16, Szt Domonkos és Toulouse-i Lajos 12. - Egy mester műve, akinek stílusa a hosszan elhúzódó munka alatt mindig újabb elemekkel bővült, de mindvégig megőrizte a bolognai →trecento húszas-harmincas éveinek az alapvonásait. A gondosan vágott, szépen csiszolt laparany hátteret vaknyomású vonalazás és nyolcágú csillagocskák díszítik (szemben a szokásos színezett, többnyire sötétkék háttéren arannyal festett geometrikus, ill. növényindás rajzokkal). -

3. Feltárása. Karl Lajos 1925: figyelt föl az Acta Sanctorum pictis imaginibus adornata c. képeskv-re a Catalogus codicum hagiographicorum Bibliothecae Vaticanae (Albert Poncelet, Brüsszel, 1910) c. katalógusban. A m. kutatók eleinte csak m. vonatkozásaival foglalkoztak. 1941-70: →Levárdy Ferenc derítette föl tört-ét, művészettört. jelentőségét és összefüggéseit. L.F.

M. Anjou Legendárium. Fakszimile kiadás, Levárdy Ferenc szövegével. Bp., 1973.