🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Magdeburg
következő 🡲

Magdeburg: püspöki székhely Németországban. - I. Ottó cs. (ur. 936-973) 937: alapította ~ban a Szt Mór bencés ktort azzal a szándékkal, hogy később érsség legyen. Az érsség alapítása 968: a ravennai zsin-on történt, s ~ Mainztól átvette suffr-ként Havelberg, Brandenburg, Lebus, Kammin, Merseburg, Meissen és Zeiz ppségét. 1. érseke ~i Szt Adalbert volt. - 1521: ~ a lutheranizmus fellegvára lett, a szerz-eket elűzték, a katedrálist elfoglalták. 1550: prot. adminisztrátor vette át a kormányzást. 1561-63: tervszerűen bevezették a reformációt, de 4 káptalani stallum a kat-ok kezén maradt. Az adminisztrátor rendszerint a brandenburgi hg. volt. A kat-ok 1635 u. a ciszt. Szt Ágnes-tp-ban tarthatták a liturgiát. 1667: ~ az északi ap. vik. joghatósága alá került. 1811: L. van Ess lett ~ lelki ügyeinek helynöke, székhelye Huysburg, 1828: ~. 1845-től a ~i helynök prép. címet viselt, tp-a a Marienkirche, 1878: a St. Sebastiankirche. 1928: ~ban tartották a 67. ném. kat. napot. 1949: ~ vezetését felszentelt pp. vette át. - 1973. VII. 23: ~ apostoli adminisztratúra, 1994. VI. 27: ppség, Paderborn suffr-a. - 23.000 km²-en 2002: 2.900.000 l, 169.500 h, 187 pb, 162 ep, 15 szp, 30 ád, 15 sz, 205 szn, 33 ni, 101 ki-e volt. **

LThK VI:1271. - AP 2002:357.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.