Magyar Katolikus Lexikon > M > Madonna


Madonna (lat. Mea Domina, ol. Mia Padrona, Mia Signora, Mia Donna, 'Úrnőm'): 1. az olasz nyelvben a királynőnek és a legelőkelőbb asszonyoknak kijáró megszólítás. Az egyetlen élőre vonatkozó személynév, melyhez névelő (la) járul. - 2. a →Boldogságos Szűz Máriának az olasz nyelvből átvett és elterjedt neve és megszólítása, mely királynői méltóságára is utal. - 3. Ikgr. Az egyházművészetben Mária a gyermek Jézussal, a leggyakoribb téma. Első ábrázolása a 2. sz-ból maradt ránk (Róma, Priscilla-katakomba). A S. Maria Maggiore diadalívének mozaikja óta (432-40) a gazdag öltözetű mennyei kirné bemutatása van túlsúlyban. - A K-i egyh-ban néhány jellegzetes alapforma alakult ki, nevük ált. az ősképet őrző ktor-ról való: →Platütera-orans, →Hodégétria, →Eleusza, Galaktotrophusza (→Szoptatós Madonna), →Nikopoia, →Theotokosz. Ny-on ezek a képtípusok egy ideig éreztették hatásukat, számos variációjuk keletkezett (→Maestà, →Szép Madonna, →Rózsás Madonna, →Napbaöltözött Asszony v. Holdsarlós ~). A 13-16. sz: készültek Ny-Eu-ban a →Szekrény-Madonnák. - A barokk kevés új típust hozott, így a Győzelmes Máriát (→Győzelmes Boldogasszony), aki keresztes botjával sújtja halálra a földgömb körül tekergő kígyót (Brüsszel, szegyh. szószéke, H. Verbrugghen, 1695-99), v. a Mária a virágkoszorúban ábrázolásokat (Rubens, id. Jan Brueghel, München, Alte Pinakothek, 1620 k). - Az →Oroszlános Madonna a 14. sz: némely ter-en előforduló szoborábrázolás, melyen Mária a gyermek Jézussal egy oroszlánon áll v. 2 oroszlánon trónol. A ma ismert Oroszlános Madonnák Pomeránia, Poroszo. és Szilézia ter-én készültek. **

Sachs 1980:244, 298, 308. - KML 1986:211.