Magyar Katolikus Lexikon > M > Machanajim


Machanajim (héb. 'tábor'): erőd Gileádban (2Sám 2,8), a Jabbóktól északra (Ter 32,2.24). - Egyiptomi szövegek is említik. Az Ígéret földjének fölosztásakor Gád törzse kapta (Józs 13,26); →papi város volt (21,38; 1Krón 6,65); Saul halála után Izr. kir-ának (Isbaal) lett a székhelye (2Sám 2,8.12). Az Absalom elleni háborúban Dávid támaszpontja (17,24). Salamon uralma alatt a 12 tart. egyikének székhelye (1Kir 4,14). Nevét 2000: Mahne őrzi. **

BL:1135.