Magyar Katolikus Lexikon > M > Máriapócs


Máriapócs, Szabolcs-Szatmár-Bereg m.: 1. község. Neve a Polch, Pauch, Poch, Powch, Pong, Potoch, Ponch pusztából származik, melyet a lat. Paulus (Pál) tövének kicsinyítőképzős alakjára vezetnek vissza. 1280: említik először, 1320: a Gutkeled nb. Báthori Berecké. 1328: említik István nevű papját. 1354-től az ecsedi uradalomhoz tartozott. A 18. sz: a Károlyi-családé. A 19. sz. elején jelentős részét a g.k. bazilita szerz-rend birtokolta. 1819: vásártartási joggal felruházott mezőváros, 1993: város a Nyíregyházát Nyírbátorral összekötő út mentén. - 2. g.k. esperesség a v. munkácsi, 1912: a hajdúdorogi egyhm-ben. Parókiái: Baktalórántháza, Balkány, Biri, Kállósemjén, Kisléta, Levelek, Napkor, Nyírbátor, Nyírgyulaj, Nyírtét. - 3. parókia. 1745: már létezett. Mai Szt Mihály-tp-át 1731-56: építették, 1948: basilica minor rangot kapott. Org-ját (1/3 m/r) 1875 k. Kiszel István építette. Harangjait 1835: 125 cm átm. Anna Jüstel, 1922: 95 és 85 cm átm. a Harangművek Rt. Bpen öntötte. Anyakönyvei 1745-től. Anyanyelve 1880: m., rutén; 1940: m. - Parókusai: a kegykép első könnyezése idején Papp Dániel, a második könnyezés idején Papp Mihály, 1749-1950: baziliták. 1951: Bodnár Sándor, 1958: Fodor István, 1971: Kun László, 1976: Legeza László, 1982: Szavicskó János, 1989: Bacsóka Pál, 1995: Mosolygó Marcell. - Lakói 1840: 177 r.k., 817 g.k., 5 g.kel., 1 ev., 52 ref., 100 izr., össz. 1152; 1940: 625 r.k., 1666 g.k., 2 ev., 93 ref., 87 izr., össz. 2473; 1983: 2100 g.k., össz. 2144. - 1948: 9 tanerős g.k. ált. isk-jában 412 tanuló. - Kat. sajtója: 1925-38: Máriapócsi Virágos Kert. -

4. kegyhely, a magyar görög katolikus lelkiség egyik központja, hazánk legnagyobb, a világ egyetlen nagy jelentőségű g.k. búcsújáró helye. Vonzási köre nemcsak a gör. kat-okra, lat. szert. kat-okra, hanem a görögkeletiekre, sőt a prot-okra is kiterjed. A zarándokok között a szomszédos ruszinokon, lengy-eken, szl-okon, ném-eken és románokon kívül messze orsz-ok polgárait is megtaláljuk, sőt vannak, akik tengerentúlról csak a ~i zarándoklásért keresik föl hazánkat. - A mai tp. helyén korábban fatp. állt. Istenszülő-ikonja 1696. XI. 4: a szentmise alatt könnyezni kezdett. A csoda 18 napig tartott. Hírére az egész környék összegyűlt ~ra, Corbelli tábornok nagy kísérettel és szakértőkkel jelent meg, hogy a csoda valódiságát kivizsgálja. A kép a vizsgálat alatt is könnyezett. Corbelli alázattal borult le a kép előtt, a csodáról hiteles okiratot adott ki, a kép mellé katonai őrséget rendelt. - A csoda híre Bécsbe is eljutott. I. Lipót kir. (ur. 1657-1705) elrendelte, hogy a képet vigyék Bécsbe. 1697. III. 1: emelték le az ikonosztazionról, s VII. 4: érkeztek meg vele Bécsbe. Az egykori krónikák elmondják, hogy amerre a kép haladt, hívek ezrei vonultak eléje gyertyákkal és zászlókkal. Ma a bécsi →Stephanskirchében van, s többé nem könnyezett. - A kegyképet a legvalószínűbb föltételezés szerint Telekessy István Bécsben lemásoltatta ismeretlen, vsz. szerzetes festővel, s 1707: helyezték el a másolatot az eredeti helyén. 1715. VIII. 1: az új Szűz Mária-kép is könnyezni kezdett, a könnyezés másnap megismétlődött, majd 2 nap szünet után VIII. 5: annyira hullottak a Szűzanya szeméből a könnyek, hogy egészen elborították arcát, mellét és kezét. Az egri pp. azonnal vizsgálatot indított, melynek eredményeként már 1 hónap múlva engedélyezte a csodálatos kép nyilvános tiszt-ét. A kegykép könnyei 1905. XII. 3-19, XII. 30-31: újra hullottak. 1905. XII. 3: az egyik bazilita szerz. kinyitotta a kép üvegajtaját, hogy a képet csókra nyújtsa a híveknek. Ebben a pillanatban észrevette, hogy a Szt Szűz arca elborul, jobb szeme fehérje megvörösödik, s a szemből nedves sáv húzódik végig az arcon. Lesietett a lépcsőn, és selyemkendőt hozott, melyet a szentkép alá helyeztek. Ez a kendő bekeretezve a kegykép alatt ma is látható. - A kegyhely őrei 1950-ig és 1989-től a baziliták, ktoruk 1749-53: épült. Az 1731-56: épített kegytp. XII. Pius p-tól 1948: basilica minor c-et és teljes búcsút kapott. - A kegyhely egyik legszebb legendája a ~i méhekről szól. Egy nagykállói ref. ember súlyos köszvényben szenvedett, még mankóval is alig tudott járni. Egyik szomszédja rábeszélte, hogy zarándokoljon el ~ra, s ott hívő lélekkel imádkozzék a pócsi Szűzanyához, s biztosan meggyógyul. Bangó András gazda szörnyű fájdalmában megfogadta szomszédja tanácsát, elment a kegyhelyre, kérte a Szűzanya segítségét, és megfogadta, hogy ha meggyógyul, egy kas méhet küld ajándékba a tp-nak. A beteg egészségesen tért vissza otthonába, de úgy döntött, hogy mégsem küldi el a kas méhet, mert a tp. úgysem tudná annak hasznát venni. Másnap, amikor kiment a méhesbe, csodálkozva látta, hogy az a kas méh, melyet a tp-nak szánt, eltűnt, a kas üres volt. Amikor szétnézett, észrevette, hogy a méhek már a magasban röpülnek, egyenesen ~ irányába. A gazda utánuk ment, s amikor a kegyhelyre érkezett, látta, hogy a méhek a tp-hoz repülnek, és falának egyik repedésében letelepednek. A méhek azóta is ott élnek. - 1946. IX. 8: kb. 250 ezer zarándok vett részt ~on a kegykép könnyezésének 250., a m. és g.k. egyh. egyesülésének 300. évford-jára rendezett ünnepségen. - A kegykép →Hodégétria-típus. A ~i képen a gyermek Jézus virág helyett az Élet Könyvét fogja. Az ikon koronákkal ékes és okládszerűen ruhával díszített. A kegykép búcsúi: minden Mária-ünnep és május vasárnapjai; XI. 8., Szt Mihály főangyal ünnepe. - IV. végén 2 napos ifj. búcsú, VII. 20: Illés próf. búcsúja (a miskolci ap. korm. búcsúja), VII. utolsó vasárnapján a debrecen-nyíregyházi r.k. egyhm. búcsúja, IX. 14: a Szt Kereszt Fölmagasztalásának búcsúja, X. második vasárnapján a képviselőtestületek küldötteinek búcsúnapja van. Mosolygó Marcell

Maria Pócs... von d. wunderhätigen Bildnis d. Gottes Gebährerin zu Pötsch in Oberungarn. Nürnberg, 1698. - Heylsamer Gnaden-Brunn ... Wien, 1703. - Igaz beszéd a második pócsi Szűz Szt Mária képének sírása és könyvezése felől ... Kassa, 1715. - Lupis J. Szilveszter: ~i nefelejts, vagyis a pócsi boldogasszony csodatevő, könnyező képének hiteles tört., csodái búcsúi, imák és énekek fűzére. Összeáll. és kiad. Ungvár, 1899. - Adatok a Bold. szűzanya ~i kegyképének 1905. é. dec. havában történt könnyezéséről. Uo., 1906. - Uriel: Kincsünk, vagyis az első ~i, mikolai, második ~i, pálfalvai és klokocsói csodatevő sztképek leírása. Uo., 1907. - ~. Nyíregyháza, 1921. - ~i zarándokájtatosság. A Bold. Szűz kegyképéhez járuló kat. hívek imái és népénekei. Máriapócs, 1932. - ~i imakv. a g.k. ifj. számára. Uo., 1935. - Korunk Szava 1937:661. (Bálint Sándor: ~) - Máriapócs. A kegyhely tört-ének rövid ismertetése. Ungvár, 1937. - M. Nyelvjárások. 1966:167. (Jakab László: ~ földr. nevei) - Szenthelyi 1988:86. - Bacsóka Pál: A Könnyező ~i Szűzanya csodatevő kegyképe. - Magyar András: A ~i kegyhely tört. Bp., 1979. (Dissz.) - Szilárdfy 1994:20. - MKH 1995:823.