🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Mária neve
következő 🡲

Mária neve: szoros értelemben a héber Mirjam magyar megfelelője (→Mária); tág értelemben mindazok a megszólítások, invokációk, melyekkel az →Üdvözlégyben, a →lorettói litániában és egyéb imádságokban megszólítjuk a Boldogságos Szüzet. - Tiszt-e már a 11. sz: kimutatható, de külön ünnepként a 16. sz. elején jelent meg. Kezdetben Mária →névadásának napjaként ülték a születése (→Kisboldogasszony) után különféle dátumokkal. Mivel az ÓSz-ben a leányok névadása nem kötődött külön szertartáshoz (mint a fiúké a →körülmetéléshez), ezért nem tudható, hogy Mária a születése után mely napon kapta a nevét. A hagyomány szerint ez a nap a születés utáni 4., 7., 10., 14. nap lehetett. Így ~ külön ünnepét X. Leó p. (ur. 1513-21) 1513: a cuencai egyhm-nek (Spo.) engedélyezte a IX. 8-a utáni 8. napra (IX. 15-re). V. Sixtus p. (ur. 1585-90) 1587: áttette IX. 17-re (a 10. napra). Ekkor már Fro-ban is megtartották, az →eudisták IX. 22-én, a 14. napon ülték, azzal a megfontolással, hogy a zsidóknál a leányok 2 héttel a születésük után kapták a nevüket. - Az egész Egyh. számára az ünn-et (B.) XI. Ince p. (ur. 1676-89) rendelte el a török felett Bécsnél 1683. IX. 12: aratott győzelem emlékére: →Mária Szent Nevének ünnepe. - Ikgr. A ~nek betűiből összeállított monogram szinte minden tp-ban látható, a →szerviták attributuma (Mária-tiszteletük miatt). →Mária-monogram **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.