liturgikus mozgalom, liturgikus megújulás: a →liturgia megújulását szolgáló egyházi kezdeményezések gyűjtőfogalma; szoros értelemben a II. →Vatikáni Zsinatot előkészítő törekvések (→liturgikus reform). - 1. Fogalma. A ~ elnevezés mellett régebben használták a liturgikus akció, liturgikus v. népliturgikus apostolkodás, liturgikus megújulás kifejezéseket is. A ~ különösen a 20. sz: mindig szoros kapcsolatban volt más egyh. (eucharisztikus, biblikus, ifjúsági, →Actio Catholica) mozgalmakkal. - A ~ nevet Ildefons →Herwegen OSB Maria Laach-i apát használta először. Megfogalmazása szerint a ~ célja, hogy oldja a feszültséget, ami a lit. örök és változatlan magva (a lit-ból mint forrásból élni Krisztus Egyházában), ill. a változó világ jogos igényei között rendszeresen jelentkezik. A ~ fogalom bevezetése főként 1909-47: segített sokat, mert kolostorok, lit. központok, szervezetek, ifj. mozgalmak és szövetségeik, pléb-k mint bázisok meg tudták fogalmazni és egyesíteni tudták kezdeményezéseiket. -

2. Tört. a) A ~ minden mozzanatának megvan a maga előtörténete. Gyakran csak kevesen képviseltek egy-egy gondolatot, a teológusok, lelkipásztorok és a nép nagy része távol állt tőlük. Az 1909 előtti szakaszt „archeológiai szakasznak” nevezik: ez a lit. „műemlékvédelem”, a lit. őstörténete fölfedezésének ideje. Jelentősek voltak a felvilágosodás és a romantika ellenhatásaként jelentkező egyh. kezdeményezések, a monasztikus élet megújítása. Külön jelentősége volt →Solesmes alapításának. Apátja, Prosper →Guéranger hidat tudott verni a tud. kutatás és a lit. gyakorlat közé. Apátságát a maga ünnepélyes lit-jával a megújulás bölcsőjévé tette, s a beuroni bencés kongregáció révén X. (Szt) Pius p-ra (ur. 1903-14) is hatott. -

b) A ~ első szakasza 1909-47: a „lelkipásztori fázis”. Minél jobban tudatosult a ~ fogalma, annál többször beszéltek az 1920-30-as években „az oltártól kiinduló” lelkipásztorkodásról. X. Pius p. a Tra le sollecitudini (1903. XI. 22.) kezdetű motu propriójában „a hívők tevékeny részvételéről a szent misztériumokban” úgy beszélt, mint „a keresztény lelkület első és elengedhetetlen forrásáról”. Ezzel megjelölte a ~ csíráját, s fontos intézkedéseket kezdett. A ~ban az új, mélyebb egyházértelmezés a lelkipásztorkodás új alapját ismertette meg. Mindazzal, amit a ~ újra tudatosított, egy átfogóbb folyamat jelzése lett. - A Belgiumban és Holl-ban indult ~ gyorsan terjedt. No-ban, Au-ban, Olo-ban, Spo-ban és Angliában elsősorban a bencés apátságok fogadták be. A ném. nyelvter-en Maria Laach lett a lit. élet és a liturgia tud-os kutatásának központja. Innen indultak el olyan kezdeményezések, melyek az egy-eken keresztül megnyerték a papokat és a világiakat. A ~ teol. mélységét Odo →Casel OSB misztérium-teol-ja tárta föl. Klosterneuburgban (Bécs mellett) Pius →Parsch OSA indította el a ~at népszerűsítő liturgikus apostolkodást. Lipcsében az Oratórium a plébániai törekvéseket mélyítette el. Romano →Guardini és Ludwig →Wolker az egyetemi ifj. felé találta meg a ~ útját, s a fiatalokon és a fiatal papságon keresztül jutott el a ~ a pléb-k életébe. Ez épp a náci uralom alatt történt, mely föloszlatta az ifj. szervezeteket és az egyh. intézményeket majdnem teljesen megsemmisítette. -

c) A ~ tört-ében a fordulatot XII. Pius p. (ur. 1939-58) →Mediator Dei enc-ja (1947. XI. 20.) jelzi. Az 1946: létrehívott reformbizottság munkájának eredményeit XII. Pius fölvette az enc-ba, és a liturgiareform folytatásában érvényesítette. Fontos feltételeket dolgozott ki a Rítus Kongregáció 1930: szervezett történelmi részlege. 1951: →húsvét vigíliájának, 1955: a →nagyhét szertartásainak megújítása gyakorlati lépések voltak, melyeknek megtételéhez nagyon segítettek a nemzetk. tanácskozások és kongresszusok. Ezek, világszerte elősegítve a lit. tudósainak együttműködését, megteremtették a feltételeket a II. Vat. Zsinat lit. határozatának (→Sacrosanctum Concilium) előkészítéséhez. Ez lett a zsinat utáni idők egyház-reformjának alapja, mely a lit. által akarta megújítani az Egyházat és a ker. életet. - A ~ nem tekinthető sem kizárólag alulról jött bázis-, sem csak felülről jövő, hierarchikus kezdeményezésnek. XII. Pius p. szerint a ~ „az isteni Gondviselés intézkedésének jele” és „a Szentlélek átvonulása az Egyházon” (vö. SC 43). - A ~ m. apostolai: →Szunyogh Xavér OSB, →Radó Polikárp OSB, →Kühár Flóris OSB. **

Kühár-Radó:242. - Schütz 1993:241.