Magyar Katolikus Lexikon > L > levendula


levendula (lat. Lavandula angustifolia, Lavandula spica): az ajakosak (Lamiaceae) családjába tartozó, ősidők óta ismert, a Földközi-tenger medencéjében élő, illatos, lila virágú félcserje, az egyik legismertebb illóolajat adó gyógy- és dísznövény. - Teája idegnyugtató, étvágyjavító és görcsoldó hatású, a virágjából előállított illó olajat főként illatszerek készítésére használják. Lila virágszíne miatt a bűnbánat és a szenvedés jelképe, Mária Magdolna attrib-a (flos divae Magdalaenae). Egyéb, a kk. latinságban előforduló gyakoribb szinonimái: spicanardus, pseudonardus, nardus major, nardus romana, nardus italica, spica (Szt Hildegárd névadása), maraccon, amaracus. - Virága a kk. műv-ben az erényt és Mária alázatosságát jelképezi. S.J.

Rápóti-Romvári 1972:185. - Lipffert 1976:63.