len (gör. linon, lat. Linum usitatissimum): a lenfélék családjába tartozó növény. - A Szentírásban Józs 2,6: „Rácháb a tetőre vitte és elrejtette a kémeket a lenkötegek közé”. Kiv 9,31; Bír 15,14; Péld 31,13; Iz 19,9; Ez 40,3; 44,17; Oz 2,7; Jel 15,6: len (pistah, linon); 1Kir 10,28: lenföldek (miqveh); Péld 31,19: rokka. - A ~ a Közel-Kelet legrégibb textilnövénye. Vsz. Egyiptomból ered, ahol a ~ termesztése és feldolgozása Mózes korában már virágzó gazd. ág volt. Eleinte a mediterrán országokban jól ismert keskenylevelű ~t termesztették, amelyet hamarosan követtek a ma is ismert fajok ókori változatai. Termesztésének központja a Nílus völgye, ahol tavasszal kék tengerként hullámzott a földeken. A rendkívüli ínséget eredményező →egyiptomi csapások egyike a ~táblák pusztulása volt (Kiv 9,31). A rendkívül gyors növekedésű ~ 3-4 hónap alatt már beérik. 0,5-1 m-es, drótszerűen merev szárán sok szálas-lándzsás, halványzöld levél ül. A szár háncsrésze szolgáltatja az átlagosan 2-4, de egyes fajtáknál 12 cm hosszú rostokat, amelyek alkalmasak fonásra, majd szövésre. A sejtek igen vastag falúak, szűk üreggel. Lazán elágazó csúcsán hozza végálló, nagy, halványkék szirmú, szabályosan 5 tagú virágait, amelyekből borsó nagyságú, gömbölyű, rekeszes toktermés fejlődik lapos, korong alakú, fényes barna, gazdag olajtartalmú magokkal. - Eldöntetlen gazdaságtört. kérdés, vajon a magjából nyert olajért, v. szárának rostjaiért kezdték-e termeszteni? Valószínűbb, hogy először a magjából hidegen préselt olaj volt a fontos termék, amelyet táplálkozási célokra is használtak, s csak később fejlődött ki a melegpréses módszer a technikai célokra alkalmas ~olaj előállítására. A gyorsan száradó olajat a művészi és ipari festészetben egyaránt szívesen alkalmazták. De bizonyára hamar felfedezték a szárakban lévő rostok hasznosítási lehetőségeit is, ami új lendületet adott a termesztésnek. Fokozatosan elkülönültek az elágazásra hajlamos, sokvirágú, nagymagú olaj~ és a hosszú, egyenesszárú rost~ változatok. A bibliai időkre a rost~ termesztése uralkodóvá vált, és folyamatosan növekedett egészen a gyapottermesztés (→lágyszárú gyapot) megindulásáig. - Az októberben vetett rost~t áprilisban tövestől kinyűtték, kötegelték és szárítás után gyökereit levágták. Ezután függőlegesen vízbe állítva egy hétig áztatták, majd szárítás után tilolták, hogy a rostokról a farész maradványait leválasszák. Ezután gerebenezéssel durván, majd finoman kifésülték, hogy fonni, majd szőni lehessen (→lenvászon). Ky.Z.

MN I:314; II:152. - MNL III:441. - BL:1110. - Kereszty 1998:277.