Magyar Katolikus Lexikon > L > lelkipásztori kisegítő


lelkipásztori kisegítő: világi férfi vagy nő, aki az egyházmegye főpásztorának megbízásából, meghatározott helyen és terjedelemben, olyan lelkipásztori feladatokat végez a kijelölt →lelkipásztor irányítása és vezetése mellett, amelyeket az Egyházi Törvénykönyv számára megenged. A ~ ezt a hatáskört és illetékességet nem lépheti túl. Mo-i megfelelője volt a 17. sz-ban a →licenciátus. - I. A Magyar Püspöki Konferencia 1994: rendelkezett a ~kről. Ennek értelmében: 1. A ~ feladatai általában a lit-ban olvasmányok és bizonyos szövegek (pl. egyetemes könyörgések fohászai) olvasása; áldoztatás (betegeké is); hitoktatás; igeliturgia és más áhítatgyakorlatok vezetése a plnos irányítása mellett; a mpp. megbízásából lelkipásztori teendők önálló ellátása. - Az önálló ~ az egyhközs. gondozásával hivatalosan megbízott plnos vezetése alatt áll, és tisztét vele teljes egyetértésben tölti be: a) Vezeti a pap távollétében végzett istentiszt-et vasár- és ünnepnapokon, és áldoztat. - b) Gondoskodik az Euch. biztonságos és tiszteletteljes őrzéséről. - c) Meghatározott időben ügyeletet tart a pléb-n; sürgős esetekben hívja a lelkipásztort szentségek kiszolgáltatására. - d) A plnos megbízása szerint kapcsolatot tart az egyhközs. képviselőtestülettel, az egyhközs. tanáccsal és a hívők közösségével; szorgalmazza az egyhközs. bizottságok tevékenységét, különösen a szegények, magányosok, betegek, öregek, rászorulók gondozását. - e) Gondoskodik az anyakv-ek vezetéséről, az irodai teendők ellátásáról, s a perselypénznek, az egyhközs. hozzájárulásnak (egyh. adónak) és a különféle adományoknak az Egyhközs. Szabályzat szerint történő kezeléséről. - 2. A ~ alkalmassági feltételei. ~nek azok alkalmasak, akik a) testi és pszichikai értelemben egészségesek, a természetes és ker. erényekben szilárdak, nem anyagiasak, anyagi ügyeik rendezettek; b) példamutató és buzgó ker. életet élnek; c) egyházias lelkületűek; d) közösségi szelleműek és készek a közösséget szolgálni; e) a megbízatásuknak megfelelő hittani ismeretekkel rendelkeznek. Az alkalmasságot a plnosok véleménye alapján a mpp. állapítja meg. -

II. A Szentszék 1997: instrukcióval válaszolt a ~ tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. Eszerint: 1. A ~ nem viselhet olyan nevet, ami összetéveszthetővé teszi a pp-kel v. a pappal (pl. lelkipásztor, káplán, koordinátor, moderátor). - 2. Az Ige szolgálatában a ~ prédikációját tp-okban és oratóriumokban a fölszentelt szolgák pótlásaként, v. különleges esetekben hasznossági meggondolásból az Egyház egyetemes törv-hozása v. a ppi konferenciák engedélyezhetik, de nem válhat megszokott ténnyé és nem tekinthető a laikusok jogos előléptetésének. - 3. A →homília szentmisében fenn van tartva a papoknak és diákonusoknak (767.k. 1.§). - 4. A ~ és a papság együttműködésének rendkívüli esete az önálló ~. „Ha a paphiány miatt a mpp. úgy véli, hogy a pléb. lelkipásztori gondozásában való részvétellel diákonust v. más pappá nem szentelt személyt, v. ilyen személyek közösségét kell megbíznia, nevezzen ki egy papot, aki a plnos hatalmával és fölhatalmazásaival fölruházva a lelkipásztori gondozást irányítja” (517.k. 2.§). - 5. A ~ nem lehet tagja a papi tanácsnak, de részt vehet az egyhm. v. pléb. lelkipásztori tanács és a pléb. gazdasági tanács munkájában. - 6. ~ nem nevezhető ki →esperesnek. - 7. A szentmisében a ~nek nem szabad mondania a könyörgéseket és a misézőnek fönntartott bármelyik részt (főként a kánont a záró doxológiával), sem olyan mozdulatot, ill. mozgást végeznie, ami a misézőre tartozik. Súlyos visszaélés, ha ~ vezeti az Eucharisztiát, és a papnak csak az érvényességhez szükséges minimális szerepet hagyja. - 8. Tilos a lit. szert-okban ~nek olyan öltözetet v. liturgikus ruhadarabot viselnie, ami a pap és a diákonus számára van fönntartva (→stóla, →kazula, →dalmatika). - 9. Annak érdekében, hogy ne lehesen összetéveszteni a pap v. diákonus által vezetett szentségi liturgiát ~ által vezetett egyéb szert-okkal, világosan különböző szövegeket kell használni. - 10. Pap nélkül tartott vasárnapi szert-ok vezetéséhez a ~nek külön megbízást kell kapnia mpp-étől, akinek meg kell határoznia a szert. megfelelő körülményeit, helyét, időtartamát és ki kell jelölnie a felelős papot. E szert-ok, melyeknél az illetékes egyh. hatóság által jóváhagyott szövegeket kell használni, mindig csak ideigl. megoldást jelentenek. Nem szabad beleszőni a szentmise, főként az átváltoztatás szövegének elemeit, még egyszerű elbeszélő formában sem, nehogy tévedést keltsenek a hívők lelkében. Ezért a jelenlévők figyelmét mindig föl kell hívni arra, hogy az ilyen szert-ok nem pótolják az euch. áldozatot, s hogy az ünnep megszentelésének parancsát csak a szentmisén való részvétellel lehet teljesíteni. Ahol a körülmények és a földr. távolságok megengedik, a híveket buzdítani kell arra, jussanak el szentmisére. - 11. Áldoztatás. ~, ha valós szükséghelyzet indokolja, a mpp-től rendkívüli áldoztatói megbízást kaphat konkrét esetre, bizonyos időre v. állandó jelleggel, a szentmisén kívüli áldoztatásra is, beleértve az áldás lit. formáját is. Kivételes és előre nem látott esetekben a fölhatalmazást konkrét esetre (ad actum) a miséző pap is megadhatja. - 12. A betegek közötti apostolkodás. Ha ~k állnak betegek mellett a legsúlyosabb pillanatokban, fő feladatuk, hogy fölébresszék a haldoklóban a szentgyónás és a szent kenet vágyát, segítve a jó, egyéni szentségi gyónásra és a szent kenet fogadására való fölkészülést. A különféle szentelmények használatánál a ~k legyenek óvatosak, nehogy a beteg összetévessze a szentség vételével, melynek kiszolgáltatása egyedül és kizárólagosan a pp-re és a papra tartozik. Aki nem pap, annak egyáltalán nem szabad megkennie a beteget sem a betegek megáldott olajával, sem megáldatlan olajjal. - 13. Esketésre ~nek mpp. csak olyan esetekben adhat megbízást, amikor nincs pap v. diákonus, s csak miután elnyerte saját egyhm-je számára a ppi konf. kedvező véleményét, valamint a Sztszék szükséges engedélyét. - 14. Keresztelés. A ~ szükséghelyzetekben, s amikor a keresztség rendes kiszolgáltatója (pap v. diákonus) nem érhető el v. akadályoztatva van, lehet rendkívüli keresztelő. - 15. Egyházi temetést ~ csak valós pap- ill. diákonushiány esetén végezhet, és meg kell tartania a lit. előírásokat. - 16. Amikor valóban szükség van kisegítésre, az illetékes hatóság kötelessége kiválasztani a tanításban józan és példás életű hívőket. ~nek nem alkalmasak olyan kat-ok, kiknek élete méltatlan, rossz hírben állnak, v. az Egyh. erkölcsi tanításásával nem összhangban álló családi helyzetben vannak. Emellett meg kell kapniuk a rájuk bízott feladathoz szükséges képzést is. **

A világi ~k kézikv-e. Összeáll. az Orsz. Liturgikus Tanács. Bp., 1994. - Istrukció a világi hívők papok szolgálatában való együttműködésének néhány kérdéséről. 6 kongregáció és 2 pápai tanács okmánya. Róma, 1997.