leirat (lat. rescriptum): az illetékes végrehajtó hatóságtól írásban kiadott →egyedi közigazgatási intézkedés, mellyel természeténél fogva valakinek a kérésére →kiváltságot, →felmentést vagy más →kegyet adományoznak (59.k. 1.§). Nem számít ~nak az →engedély és az élőszóban adott kegy (melyet, ha →külső fórumon élnek vele, törv-es felszólításra bizonyítani kell, vö. 74.k.), mégis, hacsak az ellenkezője nem nyilvánvaló, a ~okról szóló előírásokat ezekre is alkalmazni kell (59.k. 2.§). - A ~ megjelölés elsősorban az intézkedés formájára utal, mert természeténél fogva kérésre, írásban adják, de lényeges tartalmi eleme az, hogy kegyet kell adományoznia. - 1. A ~ elnyerése. Bármilyen ~ot bárki kérhet, aki számára ez kifejezetten nincs tiltva (60.k.). Hacsak az ellenkezője nem nyilvánvaló, más részére is lehet kérni, még az illető hozzájárulása nélkül is. A ~ (hacsak ellentétes záradék nincs benne) érvényes anélkül is, hogy az érintett elfogadná (61.k.). Ez nem sérti az érintett jogait, hiszen a kegy kedvezményt tartalmaz, s az illető nem is köteles élni az olyan ~tal, melyet csupán az ő javára adtak, hacsak egyébként nincs erre kánonilag kötelezve (vö. 71.k.). Más javára, annak tudta nélkül kieszközölt kegy lehet pl. p. kitüntetés v. a →házasság gyökeres orvoslása (vö. 1164.k.). - 2. Hatálybalépése. A közvetlen formában adott ~ keltezésének időpontjától, a közvetítést igénylő formában kiadott ~ a végrehajtás időpontjától hatályos (62.k.). A végrehajtás nem az érintettel való közléskor, hanem a végrehajtó okmány aláírásakor történik (vö. 37.k.). - 3. A ~ érvényességének feltételei. a) A kérvénynek igaznak kell lennie. Mégis, a kérvényben az igazságnak nem minden elhallgatása (subreptio) és nem minden hamis állítás (obreptio) teszi a ~ot érvénytelenné. Elhallgatás miatt csak akkor érvénytelen a ~, ha olyan adatot hallgattak el, amit a törv., a hivatali ügyintézési szokások és a kánoni gyakorlat szerint az érvénytelenség terhe alatt közölni kell. Ám ilyenkor sem érvénytelen a ~, ha saját kezdeményezésre (→motu proprio) adták ki (63.k. 1.§). Hamis adat közlése miatt akkor érvénytelen a ~, ha a kérvényben felsorolt indokok közül egyik sem igaz. Közvetlen formában adott ~ esetén az indokoknak a kibocsátáskor, közvetítést igénylő esetén a végrehajtáskor kell igaznak lenniük (63.k. 2-3.§). - b) A ~nak mentesnek kell lennie a lényegi tévedéstől. Érvénytelen a ~, ha a személlyel v. a dologgal kapcsolatban lényegi tévedést tartalmaz. Viszont ha a címzett v. a kibocsátó nevében csupán olyan tévedés van, mely miatt az ordinárius megítélése szerint a személlyel v. a dologgal magával kapcsolatban még nincs semmi kétség, a ~ érvényes (66.k.). - c) A versengő illetékességű hatóságok megfelelő viszonya. Azt a kegyet, amit a →római kúria valamely közp. hatósága (kongr-ja, tanácsa, biz-a stb.) megtagadott, a kúria más közp. hatósága v. a p-nál alacsonyabb más illetékes hatóság (pl. mpp.) nem adhatja meg érvényesen ennek a hatóságnak a beleegyezése nélkül, kivéve az →Apostoli Poenitentiariát a →belső fórum ügyeiben (64.k.). - Azt a kegyet, amit a mpp. tagadott meg, az ő beleegyezése nélkül ált. v. ppi helynöke nem adhatja meg érvényesen még akkor sem, ha a kérvény említést tett az előzetes megtagadás tényéről (65.k. 3.§). - Ha az ált. helynök v. a ppi helynök tagadja meg a kegyet, ugyanannak a pp-nek másik helynöke nem engedélyezheti azt érvényesen még akkor sem, ha a megtagadó helynöktől értesült a megtagadás okáról (65.k. 2.§). Maga a mpp. viszont érvényesen adja meg ilyenkor a helynöke által megtagadott kegyet, kivéve, ha a kérvényben a megtagadást elhallgatták (65.k. 3.§). A saját ordinárius által megtagadott kegyet csakis a megtagadás megemlítésével szabad kérni más (nem saját v. nem ugyanazon a jogcímen saját) ordináriustól. Ennek az előbbi ordináriustól a kegy engedélyezése előtt meg kell tudakolnia a megtagadás okát (65.k. 1.§). Ha ez a másik ordinárius az okot nem kérdezi meg, v. ha a kérelmező ilyen esetben hallgatja el, hogy a saját ordinárius előzetesen megtagadta a kegyet, ettől még az új intézkedés érvényes (vö. 10.k.), hiszen a hierarchikus rendet nem zavarja meg, ha pl. valakinek a lakóhelye szerinti mpp. nem ad meg egy kegyet, amit később a pótlakóhelye szerint illetékes másik mpp. engedélyez. - Ha ugyanarról a dologról 2 ellentétes ~ van, melyek közül az egyik általánosabb, a másik különös, akkor abban, amit különösen kijelent, a különös erősebb az ált-nál (67.k. 1.§). Ha egyformán különösek v. ált-ak, akkor a korábbi erősebb a későbbinél, kivéve, ha a második kifejezett említést tesz az elsőről, v. ha az első ~ elnyerője bűnös szándékkal v. súlyos gondatlanságból a ~tal való élést elmulasztotta (67.k. 2.§). -

Ha a ~ érvénytelenségével kapcsolatban kétség merül fel (pl. az általánosság és különösség megítélése v. az egyidejű kibocsátás miatt), akkor a ~ot kiállító hatósághoz kell folyamodni (67.k. 3.§). Ha különböző hatóságok egyidejűleg állították ki a ~okat, melyek egyformán ált-ak v. különösek, de tartalmukban összeegyeztethetetlenek (pl. egyetlen oszthatatlan dolgot az egyik hatóság az egyik, a másik egy másik személynek adományoz), akkor tekintélyes szerzők szerint egyenrangú hatóságok esetén mindkét ~ semmis, hierarchikusan egymásnak alárendelt hatóságok esetén a felsőbb szerv ~a az érvényes. - d) A ~ hatályát veszti (a többi egyedi közig. intézkedéshez hasonlóan, vö. 12.§ 4), ha a kibocsátó v. annak felettese másik közig. intézkedéssel visszavonja, v. ellentétes törv-ben kifejezetten így rendelkezik. Ilyen kifejezett rendelkezés hiányában az ellentétes törv. a ~ot nem vonja vissza (73.k.). - A ~ hatályát vesztheti az idő lejártával v. az esetek számának kimerülésével is, ha a kegyet meghatározott időre v. esetszámra adták (vö. 83.k. 1.§). Az Ap. Sztszék által kiadott ~okat, ha lejártak, a mpp. megfelelő okból egyszer meghosszabbíthatja, de 3 hónapnál nem hosszabb időre (72.k.). Lejártuk előtt a pp. nem hosszabbíthatja meg őket, a lejártuk után adott ppi meghosszabbítás nem visszamenő hatályú, hanem érvénye a ppi okmány kibocsátásával kezdődik (vö. 62.k.). - 4. A ~ bemutatása. A közvetítést igénylő formában adott ~ot, ha az érdekelt kapja kézhez, be kell mutatnia a végrehajtónak, hogy foganatosíthassa (vö. 40-41.k.). Ha a ~ bemutatására nincs idő megjelölve, a bemutatás időpontját az érdekelt szabadon választja meg, de a választás nem történhet csalási v. ártó szándékkal (69.k.). - A közvetlen formában kiadott ~ot ált. nem kell bemutatni semmilyen hatóságnak ahhoz, hogy élni lehessen vele. Az Ap. Sztszéktől származó ~ot azonban elnyerőjének be kell mutatnia az ordináriusnak, ha ezt maga a levél parancsolja, v. ha közügyekről (pl. bérmálási felhatalmazás papnak a Sztszéktől, →el nem hált házasság alóli felmentés) szól, ill. ha a feltételek meglétét igazolni kell (68.k.). A feltételek meglétének igazolása akkor szükséges, ha ezt maga a ~ szövege megkívánja, v. a címzett ítéli szükségesnek. A közvetlen formában adott ~ bemutatása önmagában csak a ~ használatának megengedettségéhez, de nem érvényességéhez szükséges (vö. 10.k.). - 5. A ~ végrehajtására is érvényesek a közvetítést igénylő formában kiadott egyedi közig. intézkedésekre vonatkozó szabályok (12.§ 5). A CIC a szabad végrehajtókkal kapcsolatban külön is megjegyzi, hogy ők a kegyet józan megfontolásuk és lelkiismeretük szerint megadhatják v. megtagadhatják, hiszen magát az engedélyezést bízza rájuk a ~ (70.k.). E.P.

Erdő 1991:87.