Magyar Katolikus Lexikon > L > legfiatalabb fiú joga


legfiatalabb fiú joga: a magyar hagyomány szerint a szülőkkel maradó, de az örökségből csak egy gyerekrészt kapó fiú örökölte a családi (szülő)házat. - Ezt a nemesi jogban a kk-ban kialakult tételt szokásjogként a jobbágyok is átvették, a polg. korban is alkalmazták. A földesúr gyakran az elsőszülött kedvezményesítéséhez ragaszkodott, de nem ez lett általánossá. Ha a legidősebb fiú osztotta föl a családi vagyont, a legtöbb helyen a legfiatalabb fiút illette a választás joga. Mivel ő házasodott meg legkésőbb, ő maradt a családi házban, ő gondozta öreg szüleit. Szinte minden népnél egyetemesen elterjedt e szokás; Mo-on az I. vh. befejeztéig, Erdélyben kb. a komm. uralomig (1949) fönnmaradt. A vagyonelaprózódás elleni védekezés okaként alakult ki a családi születéskorlátozás (egyke, kettőke). →elsőszülött 88

Werbőczy 1897:I. 40. 2. §. - Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. 1. r. A családi és öröklési jogszokások. Bp., 1919:77. - Murarik Antal: Az ősiség alapintézményeinek eredete. Uo., 1938. - Tárkány Szűcs 1981:715, 765.