Magyar Katolikus Lexikon > L > legendaballada


legendaballada: szoros értelemben →legenda versben elbeszélve; tág értelemben népköltészeti műfaj, mely témáit az Ó- és ÚSz-ből, szentek életéből, búcsújáró helyek történetéből meríti. - Mo-on a reformáció idején népszerűek voltak az ósz-i ~k (Ádám-Éva ének, Noé tört.). A néprajztud. ~nak tekinti a vallásos tört-et elbeszélő, hosszabb →népénekeket is (→kánai menyegző, →Jézus keresése). **

MNL III:425.