Magyar Katolikus Lexikon > L > legényséta


legényséta, leányséta: a falusi élet fontos, szórakozási, ismerkedési eseménye. - Az ifjúság legegyszerűbb mulatságai közé tartozott az ünnep- és vasárnapi délutáni ~: 10-12 főből álló csapatokban az út egész szélességében összefogódzva, s magukat részegnek tettetve, dalolva, olykor ordítozva járták az utcákat, főképp a maguk falurészét, s minden arra tévedő más negyedbelibe belekötöttek. Rákospalotán vízkeresztkor rendeztek ~t. Egerben a ~n a leányok is részt vettek, de voltak külön leányséták is. Cigándon pl. a május elsejei templomozás, Somló vidékén a fehérvasárnapi litánia után, Zimányban húsvét első vasárnapjának délutánján kezükben fölszalagozott zöld ágat tartva, páronként hosszú sorban, összefogódzva végigjárták az utcákat, s közben csak ez alkalomra szóló nótát énekeltek. Ezeket a vasárnap délutáni leánysétákat Szeged vidékén és a Dráva mentén a leányfürdés helyettesítette: az egy bandába tartozó lányok a helyet és időt a legények előtt eltitkolva, egyenként kilopakodtak az előre megbeszélt folyórészre, úgy, hogy a legények már csak a dalolva visszatérő leányokkal találkozhattak. - Itt-ott azonban közös legény- és leányséták is voltak. Hontban és Kalotaszegen pl. a legények és lányok páronkint összefogódzva járták az utcákat, közben-közben a vezető pár megállt, „aranykaput” csinált, melyen valamennyi „zöld ág, zöld levelecske” átbújt. **

MN IV:151.