legénypárbaj: a falusi életnek még az 1930-as években is fontos, becsületbeli eseménye. - A legény számára kötelező erőpróbák egyike volt. Sértésért elégtételt nem venni gyávaságnak számított, ugyanakkor a ~ban a győzelem nem volt annyira fontos, mint a küzdelem vállalása. Úgy tartották, hogy legény az, aki győz, de még inkább legény az, aki egyenes jellemmel viseli a legyőzetést. Arra rá lehet bízni majd a családot is mindennapos küzdelmeivel, kikerülhetetlen elviselnivalóival. - Olykor (főleg a székelység körében) a kihívó legény v. megbízottja a piacon s az utcákon szétkiabálta a kihívott legény nevét, a kihívás idejét és helyét. A birkózás bírái a körülálló legények, színhelye a falutól távolabb eső mező. Komárom m-ben pl. mindig határmező, mert itt az győz, aki a másikat lábánál fogva a szomszéd határra húzza. **

MN IV:156.