Magyar Katolikus Lexikon > L > leánycégér


leánycégér: az 1930-as években még élő népszokás szerint a →leányavatással kapcsolatos jelkép, mely arra utalt, hogy eladó sorba lépő lány van a háznál. - A ~ a párválasztás, a jó kapcsolat alakulását szolgálta. Kitűzése a ház elé megnyitotta a kaput a legényeknek, s jelezte, hogy a háznál a hét mely napjait választották →legényjárónapnak. - Őriszentpéteren pl. amikor a leány és a szülők jelezni akarták, hogy most már szabad a kiskapu a legénylátogatóknak, az apa ölnyi magas oszlopot ásott a ház elé. Hegye vasból volt, s ezt a cégér eltakarítása (esküvő) után tulajdonosának, a falu kovácsának visszaadták. A hegy alá kis deszkácskára piros, fehér, zöld szalagokkal körülpántlikázott, cifra korsót helyeztek azzal a forrás- és kútvízzel, melyen a leány fölnevelődött; a deszkát piros kukoricacsővel körülaggatták. Ezzel a ~ mintegy életfa jelleget kapott, amennyiben az élet fenntartására, ill. továbbadására utaló elemeket (étel, ital, szülőföld) hordozott. **

MN IV:149. - Tárkány Szűcs 1981:170.