lateráni zsinat: I. 1123. márc. 18.-ápr. 6.: a 9. →egyetemes zsinat Rómában a lateráni zsinati aulában. II. Callistus p. hívta össze a →wormsi konkordátum megerősítésére. Kb. 300 pp. vett rajta részt. 22 kánont fogalmaztak meg, melyek megerősítették a korábbi rendelkezéseket a →simóniáról, a →treuga Dei megtartásáról. A kereszteseknek teljes búcsút, hozzátartozóiknak védelmet ígértek, s kiközösítéssel sújtották azokat, akik a róm. zarándokokat kirabolták. - II. 1139. ápr. 4.-30.: a 10. egyetemes zsin. Miután 1138. I. 25: meghalt II. Anaklét ellenp., II. Ince hívta össze a szakadás kárainak orvoslására. Legalább 500 résztvevője volt. Legnagyobb alakja Clairvaux-i Szt Bernát. A megnyitón II. Ince fölsorolta a szakadás okozta károkat, s azonnal megfosztotta hiv-uktól Anaklét híveit; vissza kellett adniuk palliumukat, pásztorbotjukat és pp-gyűrűjüket. A későbbi üléseken alkotott 30 kánon megismételte VII. Gergely reformjának szabályait, tiltotta a kamatszedést és szerz-ek számára a kóborlást, a jogi, ill. orvosi tanulm-okat. A →cölibátus ügyében szigorítottak a korábbi gyakorlaton: eddig a szerz-ek és szubdiákonustól fölfelé a klerikusok házassága csak tiltott volt, a ~ 7. kánonja szerint az ilyen házasság érvénytelen. A 28. kánon megerősítette a székeskápt-ok pp-választó jogát. A 23. kánon az eretnekségekkel szemben vált fontossá, mert kiközösítette mindazokat, akik tagadták a gyermekkeresztséget, az Oltáriszentséget, a papságot és a házasságot. →Bresciai Arnoldra a ~ hallgatást parancsolt. - III. 1179. márc. 5.-19.: a 11. egyetemes zsin. III. Sándor hívta össze az 1177: Velencében I. (Barbarossa) Frigyessel kötött béke megerősítésére és a IV. Viktor-féle szakadás kárainak fölszámolására. 124 itáliai pp. mellett Anglia, Skócia, Íro. és Fro. minden érssége képviseltette magát; Spo-ból 19 pp. érkezett. Sok apát, prép. és kir. képviselő volt jelen. A zsin. 27 kánont (capituli) alkotott. Többek között elrendelték, hogy a p-választáshoz 2/3-os szavazati többség kell; a szakadárok sztelései érvénytelenek; pp. csak az lehet, aki törv-es házasságból született és legalább 30 éves; tilos a javadalmak és állások halmozása; a szegyh-akban legyen tanítója a szegény gyermekeknek és klerikusoknak; aki a szaracénoknak fegyvert v. hadianyagot (fémet v. hajóépítésre alkalmas fát) ad el, azt kiközösítik, mint a →katarokat és mindazokat, akik a kataroknak szállást adnak, v. velük kereskednek; javaikat el kell kobozni, aki pedig ppi fölszólításra fegyvert fog ellenük, a keresztesek kiváltságaiban részesül. - Szavahihető források szerint megjelentek a ~on a →valdiak képviselői is. Átnyújtották bibliaford-ukat, és jóváhagyást kértek a laikusok prédikálásához. Az atyák, anélkül, hogy elítélték volna, elutasították őket. Később ezek is veszedelmes szektává alakultak; nemcsak tévtant hirdettek, hanem alapjaiban támadták az Egyh-at s az államot egyaránt. Innen lehet megérteni, hogy az ókori zsin-ok elítélték ugyan a tévtanokat, de a tévtanítókat legfeljebb száműzte a cs. A kk-ban, mert halálos ellenséget láttak bennük, a tévtanítókat mint eretnekeket próbálták megsemmisíteni. - IV. 1215. nov. 11.-30.: a 12. egyetemes zsin. III. Ince 1213. IV. 19: hirdette meg. Meghívta K és Ny pp-eit, a szerz. főelöljárókat, kir-okat és fejed-eket és a szkápt-okat. A konstantinápolyi patriarchátus kivételével mindenünnen érkezett a 404 pp. és érs., kb. 800 volt az apátok és más képviselők száma. A zsin. 3 ülésen egy hitvallást és 70 kánont alkotott. Hitvallásában a katarokkal, Tours-i →Berengarral és →Joachim da Fioréval szemben fogalmazták meg a kat. hitet, benne az →átlényegülés tanát. Kánonjaiban a ~ előírta a 7 évnél idősebbeknek évente egyszer a kötelező gyónást és áldozást; 3 hónapnál tovább ne legyen betöltetlen ppi szék; a pp-ök gondoskodjanak az anyanyelvi prédikációról; a klerikusok képzésére ppi szegyh-akban legyen grammatikus tanár, érs. székhelyen pedig teol. magiszter; a mohamedánok és zsidók viseljenek jól fölismerhető öltözéket, és böjti napokon maradjanak otthon, hogy ne botránkoztassák a híveket. E hit- és erkölcstani rendelkezések mellett a ~ III. Ince szellemében a toulouse-i grófságot, a katarok fő fészkét rábízta Jontforti Simonra; elítélte az angliai →Magna Charta Libertatumot; megerősítette II. Frigyes cs-ságát és kitűzte a →keresztes háború kezdetének időpontját 1217. VI. 1-re. Ehhez a klérus jövedelmének 1/20 részét kérték 3 éven át. T.J.

Jedin 1962:42.