Magyar Katolikus Lexikon > L > lőcsei Szent Miklós


lőcsei Szent Miklós, 1340/60: a szepességi →faszobrászat alkotása. - Könnyed, természetes állása, harmonikus arányai, puhán göndörödő haja és szakálla, nemes metszésű arca, lágyan öblösödő hullámzó palástja az új festékréteg ellenére is jól érzékelteti mestere tehetségét. Magabiztos kéz futtatta a vésőt elegáns formáin, arcvonásai szelíden gondolkodó, elmélyedő lelkialkatról tanúskodnak, stiláris eleganciája a →svábfalvi Madonnáéval egyenértékű. Hosszú idő óta az 1507: épült s róla elnevezett →lőcsei Szent Miklós-oltár szekrényében, Alamizsnás Szt János és Szt Lénárd társaságában áll, de együvé nem tartozásuk régóta ismert. Már Henszlmann utalt arra, hogy a ~ az oltártól független. **

Radocsay 1967:27.