Magyar Katolikus Lexikon > L > lőcsei Szent Katalin-oltár


lőcsei Szent Katalin-oltár, 1420/30: gótikus mellékoltár a →lőcsei Szent Jakab-plébániatemplomban, a magyarországi lágy stílusú →faszobrászat legszebb emléke. - Különböző, eredetileg össze nem tartozó elemekből állították össze. Predellája helyét egy háromosztású, 1410/20: készült festett képmező foglalja el, 2 szárnyát egy-egy háromszögű oromkép koronázza, szekrénye fölött kis méretű, mozgatható szárnyú oltárka, fölötte fiatornyok által alkotott fülkében feszület. Az oltár középső része és 2 szárnya 1460/70: készült; képei →János mester alkotásai. A szekrényfülkében álló Katalin-figurát a festmények stílusa jellemzi, s ugyancsak e festőtől származik az oromzati oltárka 2 szárnyképe is. A felső kis retabulum szekrényét 1420/30: faragott 4 férfi szt szobra tölti ki; az egész építményt koronázó feszület közelebbről nem ismert. Főleg a 2 periódusban készült oromzati triptichon valószínűsítheti, hogy a ~ egésze nem a későbbi sz-ok kompilációja, hanem már eredetileg, megépítése idején is így, különböző elemekből összeszerkesztve öltötte magára sajátos mai formáját. Alkotóelemei közül 15. sz. eleji emlékeink körébe az oromzati retabulum késői lágy stílusú figurái (3 apostol és Szt György lovag) tartoznak. Korszakuk jól ismert motívumait frissebb ötlet nélkül, de közvetlen, kedves hangon ismételgetik. Középen Szt János evang. és Ker. Szt János figurája áll (s így kompozíciós helyük a jó fél századdal későbbi →lőcsei Szent János-oltár ikgr. rendjével rokon). Az id. Szt Jakab kagylóját nem kalapján viseli, ahogy általánosan szokásos, hanem palástjával burkolt bal kezében tartja, mint sehol más faragványunkon. Emlékeink körében egyedülálló a kis szekrény négyfülkés elrendezése is; nincs még egy retabulumunk, ahol hasonló módon 4 egyforma, egyenrangú figura népesítené be az oltár középső, fő részét. **

Radocsay 1955:372; 1967:47.