Magyar Katolikus Lexikon > L > lánc


lánc (lat. catena): egymásba kapcsolt fémkarikák vagy ellipszisek sora valaminek a megkötésére vagy fölfüggesztésére; hajlékony gépelem, mely szerkezeténél fogva csak húzóerők átvitelére alkalmas. - 1. A Szentírásban az elnyomás (Iz 58,9; Jer 28,10), a rabság eszköze és képe (ApCsel 12,6; 28,20; 2Tim 1,16); a rab~ széttörése a szabadulás képe (Lev 26,13; Ez 34,27). Jel 20,1: egy angyal ezer évre ~ra veri az ördögöt (sárkányt). - 2. nemesfémből készült ~: →ékszer (Kiv 39,15: a főpapé). - 3. az aszkézis eszköze: →cilicium. - 4. a →szentírás-magyarázat egyik műfaja: →katéna. - 5. Ikgr. Rabokat vas~ra verve szoktak ábrázolni (Szt Péter ap. Heródes börtönében). A vas~ olyan sztek attrib-a lehet, akik ártatlanul bebörtönzötteket szabadítottak ki. - Szt Albin apát, Balbina vt., Emiliani Szt Jeromos, Szt Lénárd, Mathai Szt János, Nolai Szt Paulinus, Szt Péter ap., Valois Szt Félix attrib-a. **

KML 1986:202.