Magyar Katolikus Lexikon > L > lágyszárú gyapot


lágyszárú gyapot, törpe-, levantei gyapot, gyapotfű (gör. büsszosz, lat. Gossypium herbaceum): a mályvafélék családjába tartozó cserje. - A Szentírásban Achasvéros palotáját „fehér gyolcsvásznak, lila bíborfüggönyök” ékesítették; Mardokeus lilában játszó bíbor és gyolcs királyi ruhában jött ki...” (Eszt 1,6; 8,15). E textíliák ~ alapanyagú →pamutból v. →lenből készültek. - A ~ egyiptomi eredetű és elterjedésű, melegebb éghajlatot kívánó, magasabb, fásodó ágú, szárazságtűrő évelő cserje, mélyen ujjasan osztott, keskeny hegyes karéjú levelekkel. A thébai királysírok maradványai között e faj durvább szálú magvait találták. - A ~ sárgás-rózsaszín, az amerikai fajoknál tőben pirosas virágú, 1,5 m magas cserje, karéjos levelekkel. A 3-5 karéj széles kerek és tompacsúcsú. A virágok tövében 3 nagy karéjos fellevelet találunk. A szeptember végi szüret idején a 3 hasítékkal nyíló toktermésekből kézzel szedték ki a magokat is tartalmazó nagy vattacsomókat. Az ázsiai fajokra jellemző világos magokat hosszú és rövid fehér cellulózszálak sűrű tömege borítja, amelyekből a pamut készül. A magszálak hossza és vastagsága a fajtára jellemző. A lapított szőr együregű, tiszta cellulózból áll. A többi textilrosttól csavarodottsága és redős felszíni kutikularétege különbözteti meg, aminek következtében a szálak könnyen egymáshoz tapadnak, kitűnően fonhatók és szőhetők vékonyabb minőségben is, sőt finom papírok készítésére is alkalmasnak bizonyultak. A gyapotszüreten begyűjtött fehér csomókat magtalanítják, tisztítják, vattává fésülik, majd fonallá és szövetté dolgozzák föl. Magjából préselik az étkezésre és szappangyártásra egyaránt alkalmas, 10-30 % zsírtartalmú cotton olajat. A préspogácsa „gyapotlisztté” őrölve kiváló állati takarmány. Ky.Z.

Kereszty 1998:237.