Lugos, Lugosch, v. Krassó-Szörény vm. (Lugoj, Ro.): 1. vár. 1386 e. épült kir. várként. Később a Losonczy család, Corvin János, majd Brandenburgi György birtokolta. A török elleni harcokban többször ostromolták. 1552: először került török kézre. 1616: Bethlen Gábor átengedte a szultánnak. 1695: végleg felszabadult. 1701 u. lerombolták. Ma a felszínen nyoma sincs. - 2. g.k. püspöki székhely (→lugosi görögkatolikus püspökség). - 3. plébánia a v. csanádi egyhm. alsótemesi esp. ker-ében. 1332: már létezett. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1718: alapították újra. Mai Szentháromság-tp-át 1718: építették. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m. - 3. Iskolái. A vm. 1837: gimn-ot alapított, melyet a minoritákra bíztak. A kisgimn. 1842: az V., 1843: a VI. o. megnyitásával nagygimn. lett, 1846: 117, 1848: 118 tanulóval. 1850: megszüntették. 1856-59: világi papok vezetésével újra kiépült az algimn. 1861: m., ném., rum., 1868: m. tannyelvű, segédnyelv a ném. és rum. 1873-76: főgimn-má fejlesztették, az első éretts. 1877: volt. A kat. gimn. 1893: áll. főgimn. 1880: 207/15, 1900: 288/9, 1910: 314/27 tanulója/tanára volt. - 1891: r.k. leány polg. isk-t nyitottak a Miasszonyunkról nev. iskolanővérek vezetésével. 1928: m. tagozattal, még 1937: is működött. - 1914: g.k. tanítónőképzőt alapítottak. - Kat. sajtója: 1937-39: Plébániai Értesítő. - 4. Szentháromság minorita konvent. 1718: Gál Gábor OFMConv lett a ~i plnos. Utóda, Sztorkovics Pius 1733: konventot és tp-ot épített. A pléb. vezetése mellett az atyák 1837-52: gimn-ot is tartottak fönn. 1920: Ro-hoz került. Bá.B.-**

MMRN 1888:19. - Gerecze II:463. - Csánki II:13. - Csorba 1985:93, 106. - Kiss 1987:404. - Mészáros 1988:214.