Lublin: 1. város Lengyelországban. A 12. sz: főesp. székhely, 1317: nyert város jogot. A lengy-litván keresk. egyik közp-ja. 1413-: ogy-ek helye (→lublini unió, 1569). 1578-: a kir. bíróság székhelye. 1795: osztr., 1815: lengy., 1837: or. fennhatóság alatt, 1918: lengy. vajdasági székhely. - 2. érseki székhely. →Lengyelország (3.) fölosztása (1795. X. 24.) után az egyhm-ket is átszervezték. 1805. IX. 22: a chelmi és krakkói egyhm-k részeiből ~ ppség lett. Mpp-ei 1867-1918: a Janów Podlask egyhm-t is kormányozták. 1992. III. 25: lett érsség. Suffr-ai: Sandomierz, Siedlce. - 9108 km²-en 2000: 1.064.557 l, 1.028.977 h, 252 pb, 987 ep, 241 szp, 415 sz, 742 szn, 20 ni, 99 ki-e volt. - 3. R.k. egyetemét 1918: alapították. 1920: pápai, 1938: áll. elismerést nyert. Első rektora a szentpétervári teol. akad. egykori rektora lett. Nagykancellárja a mindenkori ~i pp./érs. 1939-44: a ném-ek bezárták. 1944 őszén nyílt meg újra. A kommunista érában áll. támogatás nélküli magánfőisk. 1995: teol., kánon- és polg-jogi, fil., bölcsész és társadtud. karokkal, kb. 12 ezer hallgatója volt. **

LThK 1993. VI:1077. - AP 2000:433, 1218.