Magyar Katolikus Lexikon > L > Lipót, III.


Lipót, III., Babenbergi, Szt (Gars, Alsó-Au., 1075 k.-1136. nov. 15.): Ostmark őrgrófja. - Szt Altmann passaui pp. udvarában nevelkedett. 1095: vette át a családi birtok kormányzását, s a nép jóságos atyja lett. Segítette a Duna mentén vonuló keresztes sereget, sok tp-ot és ktort alapított (→Melk, →Klosterneuburg). Az →invesztitúra-harcban a p. oldalán állt. 1105: feleségül vette V. Henrik leányát, Ágnest, Hohenstauf Frigyes özvegyét; 18 gyermekük született. 1125: a saját kérésére tekintettek el cs-rá választásától. Vadászatra indult, amikor meghalt. Klosterneuburgban temették el. 1485: avatták sztté, 1683: Au. védősztje. - Kultusza akkor kezdett hazánkban föltűnni, amikor a Habsburg-dinasztia örökölte a m. kir. trónt. Szt István megmaradt Mo. patrónusának, de a Szentháromság és a Szeplőtelen Fogantatás barokk köztéri szoborkompozícióin hódoló sztek élén István kir. mellett megjelent ~ is, mint a dinasztikus jámborság képviselője (Sopron, Győr, Újvidék). A Habsburg-összefüggésekbe tartozik az is, hogy I. Lipót tanácsadója, Kollonics Lipót 1699: Szakolca városában ~ tiszteletére építtetett a kárm-k számára tp-ot (ez a rend volt a legszorosabb szakrális kapcsolatban az uralkodóházzal). A Mo-ot is magában foglaló osztr. kárm. prov. védősztje ~ és István kir. volt. - ~ot újonnan települt ném. faluink, városaink választották frissen épült barokk tp-aik védősztjéül: Csepel (később Kisasszony), Budafok (1754), Lipótvár (Szt István-kpnával), Süttő, Torontálalmás (1818), Örkény (1847). ~ szobra látható Üröm Lénárd-oltárán (1765), Magyaróvár és Halászi barokk főoltárán, Sorokpolány egyházában. Alattvalói hódolatból választották Pest 18. sz. végén keletkezett új negyedének, a Lipótváros tp-ának 1814: a ~ titulust, amelyet a főv. magyarosodásával István kir. patrocíniumával cseréltek föl. ~ a dinasztiának legkedveltebb keresztneve volt, két uralkodó is viselte. A példát a m. arisztokrácia, nyomában a ném. és zsidó polgárság is követte, de a m. parasztság körében nem vált népszerűvé. A szegedi tanyákon azonban igen ritkán máig akadnak Lépold keresztnevű parasztok. Palóc alakváltozata Lépot. - Ü: nov. 15. **

LThK VI:972. - BS VII:1340. - Bálint II:473.