Magyar Katolikus Lexikon > L > Lipót, I.


Lipót, I., Habsburg (Bécs, Alsó-Au., 1640. jún. 9.-Bécs, 1705. máj. 5.): magyar király (1655-1705), német-római császár (1658-1705). - III. Ferdinánd ném-róm. cs. és m. kir. (1637-57) és Mária sp. hgnő fia. 1. felesége: Margit Terézia sp. hgnő, 2. felesége: Claudia Felicitas tiroli főhgnő, 3. felesége: Pfalz-neuburgi Eleonóra Magdolna. - Papnak szánták, de mivel bátyja, IV. Ferdinánd 1654: himlőben meghalt, ~ másodszülöttként, apja elhunyta után 1657. IV. 20: lépett a m. trónra. XIV. (Bourbon) Lajos fr. kir. (ur. 1643-1715) ellenkezése dacára VII. 27: koronázták ném-róm. cs-rá. Neveltetése meghatározta a dinasztia érdekében központosító pol-ját, ami a fr-k, tör-ök és m-ok elleni szakadatlan békétlenséghez vezetett. - A birod. Ny-i felét ~ fontosabbnak tartotta; határai kiterjesztéséért v. visszaszerzéséért szinte folyamatosan háborúzott XIV. Lajossal. 1667-68: a devolúciós háború (Flandriáért és Brabantért), 1670: Lotaringia, 1681: Strassburg, 1684-97: Luxemburg fr. megszállása, 1688-97: a pfalzi háború, majd II. Károly sp. kir. (ur. 1665-1700) halála után, 1701-14: a →spanyol örökösödési háború, melyben a →Nagy Szövetséget vezette a fr-k ellen. - 1684 u. kétfrontos háborúkra kényszerült. XIV. Lajos, unokájának, Anjou Fülöpnek (V. Fülöp sp. kir.; ur. 1700-24 és 1724-46), míg ~ cs. fiának, Károlynak (VI. Károly cs. ur. 1711-40; m. kir-ként III. Károly ur. 1711-40) szánta a sp. koronát. E háború első évei fr. sikereket hoztak, de ~ 1704: megérte Savoyai Jenő és Marlborough hg. höchstädti győzelmét s Bajoro. megszállását. - Birodalmában (az 1606-os →bécsi béke és az 1645-ös →linzi béke ellenére) 1658. III. 18: elutasította II. Rákóczi György erdélyi fejed. (ur. 1648-60) tör. által elűzött hűbéresei, a moldvai és havasalföldi oláh vajdák visszahelyezésének segélykérését. Következménye lett V. 3: az Erdély elleni tör. támadás, s az Erdélyi Fejedség hanyatlása (amit siettetett az 1660-66-os pestis). A cs. csapatok önkényeskedései miatt a Tiszántúlon a lakosság körében, ill. a 3 műszakos munkaidőt bevezető 1662. II. 10-i rendeletre a bányászoknál tiltakozó mozgalom támadt. 1662. V: a pozsonyi ogy-en ~ ismételten elutasította a prot-ok követeléseit. - Az udvar sikertelen diplomáciája miatt a tör. elfoglalta 1660. VII. 14: Váradot, 1663. IX. 25: (Érsek)Újvárt, X. 18: Nyitrát, XI. 2: Lévát és Nógrádot, másfelől döntően saját erőből Zrínyi Péter csatát nyert Károlyvárosnál (Zágráb vm.), a Mura partján Zrínyi Miklós horvát bán (1647-64) szórta szét XI. 27: a támadó tör. és tatár csapatot. - 1664. I. 18: ~ fölfüggesztette Wesselényi Ferenc nádor (1655-67) helytartói és →Zrínyi Miklós horvát bán főparancsnoki hatáskörét, Mo. kormányzását biztosokra bízta. A Zrínyi Miklós vezette sereg I. 29: elfoglalta Pécset, II. 12: Segesdet (Somogy vm.), II. 2: fölégették az eszéki Dráva-hidat. V. 12: Zrínyi Péter Habsburg-ellenes szöv. ajánlatot tett XIV. (Bourbon) Lajos fr. kir-nak (aki VII. 25: kitérő választ küldött). VI. 15: Raimondo Montecuccoli hg. a szöv. hadakkal nem avatkozott be Új Zrínyivár ostromába, amit a tör-ök VII. 7: fölrobbantottak. VIII. 1: a Montecuccoli vezette szöv-ek a 7 órás szentgotthárdi csatában legyőzték Köprülü nagyvezír főseregét. A birod. Ny-i részén kialakult válságra hivatkozva ~ megbízottai VIII. 10: megkötötték a Mo-ra igen hátrányos →vasvári békét (ellene XI. 17: a kassai részgyűlés és XI. 25: a Bécsbe rendelt urak tiltakoztak). XI. 18: meghalt Zrínyi Miklós, s a r-ek ellenállásukhoz szöv-eseket kerestek. Az alkotmányellenes kormányzás, a nádor és a rendek háttérbe szorítása, az ogy. mellőzése, a magyarfaló tanácsosok (W. von Auersperg, →Kollonics Lipót, W. Lobkovitz) s az udvari kamarilla önkénye kiváltotta a →Wesselényi-összeesküvést, melyben a császárhű főurak is részt vettek. - 1670. IV. 10: kitört a felső-magyarországi fölkelés, IV. 17: az összeesküvő Zrínyi Pétert és →Frangepán Ferencet elfogták. VIII. 18: a ~ által kinevezett biz. Lőcsén megkezdte a pereket. A letartóztatott →Nádasdy Ferenc országbíró és helytartó helyett X. 18: Szelepcsényi György érs. lett a helytartó. XII. 3: ~ a m. jog mellőzésével, J. Rottal gr. elnökletével rendkívüli (pénzszerző) bíróságokat állított föl (a megidézett 230 vádlott váltságdíjjal szabadult, pl. I. Rákóczi Ferenc 400.000 ft-ért kapott kegyelmet, mely többszöröse Erdély tör-nek fizetett évi adójának). A megtorlást az alkotmány fölfüggesztése követte, a prot. vallások megszüntetését célozva (→protestantizmus Magyarországon, →protestáns gályarabok). A törv-telenül eltörölt nádori tisztség helyett 1673-81: 3 ném. és 3 m-ból álló főkormányzóságot állított Mo. élére. Az 1672-79-i háború költségeit a m. lakosságtól szerezték meg. - A bécsi udvar törvénytelen adókkal sanyargatta az orsz-ot (pl. 1676. II: Debrecent 80.000 ft-tal megsarcolták). A birtokelkobzással járó fölségsértési perekkel megkísérelték a m. főúri családok gazd. fölszámolását. Az udvari önkény tör. szöv-re kényszerítette a védekező m. nemességet. 1678-83: →Thököly Imre kuruc fölkelése ismét hadszíntérré tette Mo-ot. A kuruc sikerek hatására 1681: a →soproni országgyűlésen a r-ek kikényszerítették a rendi alkotmány, a vallásszabadság s a nádori tisztség visszaállítását, az adócsökkentést. - 1683. X. 12: Lotharingiai Károly hg. (1643-90) hadaival csatát nyert Párkánynál, X. 27: bevette Esztergomot. - 20 é. volt tanácsadója a kapucinus Avianói →Márk, akinek nagy része volt a Bécs fölszabadításában (1683. IX. 12.); levelezésük fennmaradt. A török ellen (B.) XI. Ince p. (ur. 1676-89) által kezdeményezett →Szent Liga okmányát elsőként 1684. III. 5: Krakkóban III. (Sobieski) János lengy. kir. (ur. 1674-96), majd Linzben III. 28: ~ (Velencében IV. 28: Giustiani dózse) írta alá. Oroszo. is csatlakozott. A Liga célja a tör. Eu-ból való kiszorítása volt, minek érdekében egyszerre több ponton egyidejuleg kellett volna támadni. Ezért ~ IV. 11: levélben szólította föl a prot. I. →Apafi Mihály erdélyi fejed-et (ur. 1661-90), hogy csatlakozzon a Ligához, amit Apafi nem tett meg. A szövetséges ker. hadak fölszabadították 1686. VI. 13: Visegrádot, VI. 27: Vácot, VI. 30: Pestet, VII. 22: Verocét (Veroce vm.), XI: 3: elvonultak Buda alól, de 1686. VI. 18-IX. 2: 65 ezer emberrel (ebbol 15 ezer m-ral) megostromolták és visszafoglalták a tör-től Budát, a Dunántúlt s majdnem egész Szlavóniát. A bécsi Stefanskirchében ~ a →Magyarok Nagyasszonyának köszönte meg, hogy közbenjárására az ország felszabadult a félhold uralma alól, s megfogadta, hogy az elpusztult tp-okat fölépíti. 1687: a pozsonyi ogy. alkalmából ~ →Máriavölgybe zarándokolt és a Napbaöltözött Asszony jelvényeivel díszített kegyszobor előtt a tör. alól fölszabadult orsz-ot szintén a Nagyasszonynak ajánlotta föl. Az uralkodása idején is forgalomban lévő máriás m. pénzek Patrona Hungariae típusát tükrözik. - 1687: Thököly visszaszorításával egyidejűleg visszafoglalták a prot-ok által elfoglalt kat. tp-okat. Caraffa generális rendkívüli bíróságai megkezdték a kivégzéseket. Savoyai Jenő hg. tör. elleni győzelmeinek eredményeképpen 1697. IX. 11-i zentai csata után Mo., a Temesköz kivételével, fölszabadult a tör. alól. - A fr-k elleni pfalzi háború (1688-97) után, 1699. I. 26: a 25 évre szóló →karlócai béke lezárta a 16 é. tör. háborút, elismerve Erdély Habsburg fönnhatóságát. 1687: a pozsonyi ogy-en a fő- és köznemesség kénytelen lemondani az ellenállási jogról (ius resistendi) és a szabad királyválasztás jogáról. Törvénybe iktatták a Habsburg-ház ném. és sp. ffiágának elsőszülöttségi örökösödését. Erdély az Apafi Mihállyal kötött egyezség alapján a Habsburg birod. része lett, ezt az 1690: kiadott →Diploma Leopoldinum szabályozta. Kollonich Lipót esztergomi érs. (1695-1707) tervei szerint biz-ot hoztak létre Mo. 'újjászervezésére'; valójában alkotmányától megfosztva az osztr. →örökös tartományok mintájára akarták igazgatni. - A tör. háborúk költségeit az önkényes birtokrendezéssel, a fegyverváltság fizetésével és törvényellenesen kivetett adókkal stb. a m-okkal igyekeztek megfizettetni. A →svábok betelepítésének szervezésével, a birod. arisztokrácia mo-i hivatalvez. tisztségekbe helyezésével a felső- és középszintű irányítást is udvari ellenőrzés alá vonták. - 1697. VI. 20: tört ki a →hegyaljai fölkelés. 1702: a spanyol örökösödési háború kedvező nemzetk. helyzetet teremtett a ~i zsarnokságot ellenző hazai erők egyesítésének, 1703. V. 6: a →Rákóczi-szabadságharc kezdeti sikereinek (V. 31: Rákóczit 'hűtlenség' miatt fej- és jószágvesztésre ítélték). - ~ 1703: adta ki az utódlást szabályozó rendeletét. - A Habsburg birod-at ~ tette nagyhatalommá. Megalapította 1677: az innsbrucki, 1702: a boroszlói (breslaui, wroclawi) egy-eket. 1696-97: megkezdette Schönbrunn építését, 1703. VI. 15: megalakíttatta az első áll. bankot. Zenét szerzett (79 egyh., 155 világi, ebből 102 táncdala maradt meg), udvari színházat, 1667: sp. 'lovasiskolát' építtetett. - Fr. egyhm-k kezdeményezéséhez csatlakozva, ~ nagy mértékben hozzájárult →Mária eljegyzése ünn. bevezetéséhez. ~ fiúgyermeke, a trónörökös ugyanis késett. Amikor megszületett, hálából József névre keresztelték, majd 1690. XI. 21: Mária és József eljegyzése napján koronázták meg. A napot ~ kérésére ünnepi rangra emelte a p. a Habsburg-birod-ban. A schönbrunni kastélykpna (1745) dedikációja, és a bécsi Hoher Markt kútkompozíciója (1765) Mária és József eljegyzését ünnepli.- 1687: a pozsonyi ogy. alkalmából →Máriavölgybe zarándokolt, ahol a tör. alól fölszabadult orsz-ot a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta föl.  Rendeltére 1697. III. 1-VII. 4: →Máriapócs kegyképét Bécsbe vitték és a →Stephanskirchében helyezték el. - Utóda fia, I. József (ur. 1705-11). 88-**

Wiolf, Adam: Fürst Wenzel Lobkovitz, erster geheimer Rath Leopold I. 1609-1677. Sein Leben und Wirken. Wien, 1869. - Horváth M. VII. - Pribram, Alfred Francis: Die Heirat Kaisers Leopold I. mit Margaretha Theresia von Spanien. Wien, 1891. - Újhelyi Péter: Az állandó hadsereg tört. ~ korától Mária Terézia haláláig (1651-1780). Bp., 1914. - Hamann 1990:249. - Végh 1990.