Magyar Katolikus Lexikon > L > Leó, X.


Leó, X., Giovanni de'Medici (Firenze, Toszkana, 1475. dec. 11.-Róma, 1521. dec. 1.): II. Gyula utódaként 1513. III. 9-1521. XII. 1: pápa. - Lorenzo il Magnifico 2. fia. Firenzei klerikusként 1487-től különféle apátságok kommendátora. 1489. III. 9: bíb., de fiatal korára való tekintettel csak 1492. III. 22: foglalhatta el helyét Rómában. V. 11: Toszkana és Firenze legátusaként visszatért szülővárosába, ahonnan 1494: egy zendülés miatt (Savonarola) Bolognába menekült. Ezután nagybátyjával (a későbbi VII. Kelemen p.) beutazta No-ot, Flandriát (itt barátságot kötött Rotterdami →Erasmussal) és Fro-ot. 1503-tól Rómában élt. II. Gyula p. (ur. 1503-13) Bologna és Romagna legátusává, 1511: a sp. és p. csapatok főparancsnokává nevezte ki, és ki kellett volna vernie a fr-kat Itáliából. 1512. IV. 11: azonban Ravennánál csatát vesztett, fogságba esett, s csak szökéssel tudott menekülni. Miután a Medici család újra hatalomra került Firenzében, a testvérével kormányozta a várost. Rövid konklávé választotta p-vá, mert az Egyh. megújulását remélték tőle, de a reményeknek nem felelt meg. - Az V. →lateráni zsinat befejezése nyilvánvalóvá tette a belső megújulás lehetetlenségét. ~ a Szt Péter-baz. újjáépítésével kapcsolatos búcsúkkal alkalmat adott Martin →Luther föllépésére, akinek jelentőségét sem ő, sem udvara nem ismerte föl; nem érzékelte a Róma-ellenes hangulat súlyosságát (→reformáció). 1520. VI. 15: adta ki Luther ellen az Exsurge Domine, majd 1521. I. 3: a Decet Romanum Pontificem kiközösítő bullát. Az ekkor még Luther ellen író VIII. Henrik ang. kir-t a Defensor fidei c-mel tisztelte meg. - 1515. IX. 13-14: Marignanónál ismét csatát vesztett a fr-kkal szemben, és át kellett adnia Pármát és Piacenzát. Sziéna kormányzásába oly szerencsétlenül szólt bele, hogy az életére törtek. V. Károllyal 1521: kötött szöv-et a fr-k ellen. Híres mecénás volt, foglalkoztatta Raffaellót és Michelangelót. - 1513. VII. 15: Bakócz Tamás érs-et nevezte ki p. legátussá a török elleni háború megszervezésére, s IX. 3: kiadta a keresztes háborút meghirdető bullát. Bakócz 1514. IV. 9: Budán kihirdette a bullát, aminek eredménye a →Dózsa-féle parasztháború lett. - ~ erősítette meg 1513. III. 19: Nylkay Albert, XI. 2: Corvaria Domonkos cpp-öt, 1515: Országh János szerémi, IV. 30: Perényi Ferenc váradi pp-öt, VIII. 13: Aranyáni János, VIII. 13: Sereden Damján és 1516: Hámi Ákos cpp-öt, IV. 9: Miklós OSB szalonai pp-öt, 1517. XI. 4: Farkas Dömötör cpp-öt, 1518: Dominis János zenggi, III. 20: Erdődy Simon zágrábi pp-öt, XII. 12: Pleuros János rosoni cpp-öt, 1520: Rosa János sfáciai, I. 11: Niger Tamás szkardonai, X. 1: Csaholy Ferenc csanádi, 1521: Palisnyai György boszniai, I. 6: Zsivkovich Ferenc zenggi pp-öt, V. 17: Vizi Ferenc és IX. 13: Herchi Mihály cpp-öt. - Utóda 1522. I. 9: VI. Adorján. T.J.

LThK VI:950. - Mondin 2001:400.