Las Casas, Bartolomeo, OP (Sevilla, Spo., 1484.-Madrid, 1566. júl. 18.): misszionárius püspök. - 1502: Sevillában klerikus lett (fölvette a tonzúrát), s egy sp. expedicióval Haitiba hajózott, részt vett a szg. meghódításában, szolgálataiért birtokot kapott (→encomienda 3.). Visszatért Eu-ba, vsz. 1507: Rómában pappá sztelték. - 1512: gyarmatosító csoport hajóján érkezett Kuba szg-ére, Diego de Velazquez és Pánfilo de Narvaez tábori papjaként részt vett a hódításban. A bennszülött indiók pusztítását látva 1514: visszatért Spo-ba, lemondott birtokáról, s további életét az indiók védelmére sztelte. - Tiltakozott a kir. udvarnál a gyarmatosítók kegyetlenségei miatt. Ügyéhez támogatásra talált Jimenéz de →Cisnerosnál és az utrechti Adrian Florensznél (a későbbi VI. Adorján p., ur. 1522-23). 1516: kinevezték az „indiók protektorává”. - 1522: Cumanában (Venezuela) a bennszülötteknek nagyobb szabadságot biztosító mintafalut akart létrehozni, de a sp. hivatalnokok megakadályozták. - Belépett a domonkos r-be, folytatta teol. tanulmányait, 1527: a Puerto de Plata-i konvent priorja. 1534: tiltakozott a Nicaraguát hódító háború ellen. 1537: kezdte írni De unico vocationis modo c. kv-ét a békés eszközöket alkalmazó misszió módszertanáról, s megkezdte Guatemalában a maya indiók között Vera Paz missziós telepének szervezését. -1540: Spo-ba utazott, a rabszolgaság és az encomienda rendszer felszámolását próbálta elérni. →Királytükör formában megírta V. Károlynak (ur. 1519-56), hogy az indiókat hogyan pusztították el a sp-ok. Károly ennek hatására 1542: új törv-eket hozott a gyarmat számára, de azokat nem valósították meg. - Amikor ~ visszautasította a cuzcói (Peru) ppséget, V. Károly Chiapa (D-Mexikó) pp-éül ajánlotta. 1544. III. 30: Sevillában sztelték pp-ké, 1545: érkezett székhelyére. - Székfoglalása után körlevelet adott ki az indiánoktól jogtalanul elvett javak visszaszolgáltatásáról, ami felkelést váltott ki, ezért ~ 1547: visszatért Spo-ba, s azonnal, v. legkésőbb amikor II. Fülöp (ur. 1556-98) 1556: a perui alkirálynak újabb hódításokra adott felhatalmazást, lemondott ppségéről. - 1548: az udvari tört-íróval szemben kimutatta, hogy az erőszakos gyarmatosítás nem igazolható, főleg az evangéliummal nem. 1550-51: Valladolidban egy dispután szembeszállt azzal a véleménnyel, mely szerint az indiók ellen kényszer is alkalmazható a térítésben is, mert alacsonyabbrendű emberek. Követelte, hogy ha a sp-ok nem tudják biztosítani az indiók életét és szabadságát, akkor hagyják el a gyarmatokat. - 1561: fejezte be Historia general de las Indias c. művét, melyben Latin-amerika 1520-1560: végrehajtott gyarmatosítását és misszionálását írja le. Kolumbusz Kristóf (→Colombo) első útjának hajónapója e műben maradt fenn. - ~ utolsó éveit a valladolodi Szt György konventben tölötte. Missziós módszere és teol-ja a →redukciókban a 18. sz-ig hatott, s a 20. sz. végi →fölszabadítás teológiájában is visszhangzott. - M: Kolumbusz útinaplója. Ford. Szerb Antal. Bp., 1991. - Rövid beszámoló az Indiák elpusztításáról. Ford. Zsom Dorottya. Bp., 1999. T.J.P.

Eggensperger, Thomas-Engel, Ulrich: Dominikaner, Bischof, Verteidiger der Indios. Mainz, 1991. - Mérleg 1992/1:1. (Khim Antal: Ötszáz éve tartó nagypéntek) - LThK 1993. VI:653.