Lajosmizse, 1993: város, Bács-Kiskun m.: plébánia a váci, 1993. V. 31-től a kalocsa-kecskeméti főegyhm. kecskeméti esp. ker-ében. - A kk-ban Kún-Lajos és Mizseházaszállása. A török időkben Lajos 7 nemesi és 7 jobbágy-, Mizse 2 nemesi és 23 jobbágytelek után adózott az egri várba. 1699: mindkét helységben kőtp. állt, a mizsei romjai 1997: is láthatók. A 18. sz: néptelen, Jászberény legelője. 1820 u. kezdett benépesedni, s a két puszta 1877: ~ néven község lett. 1879: lelkészség, 1901: pléb. lett. Szt Lajos kir. tp-át 1896: építették. Org-ját (2/25 m/r) 1898: a →Rieger gyár építette (op. 674.), 1971: a FMKV átépítette. - Harangjait 1889: 84 cm átm. Walser Ferenc, 1899: 40 cm átm. a Szivattyú és Gépgyár Rt., 1926: 70 cm átm. Szlezák László öntötte Bpen. - 1993-tól oldallagosan ellátja Felsőlajos és Ladánybene pléb-t. - Plébánosai: 1879: Czeisz József, 1886: Sághy Imre, 1897: Járvás József, 1904: Antal István, 1908: Bajcsy Gábor, 1913: Mihalovics Ernő, 1945: Tóth József, 1972: Asztalos József, 1994: Süveges István. - Lakói: 1910: 8989 r.k., 7 g.k., 1 g.kel., 51 ev., 721 ref., 1 unit., 129 izr., össz. 9899; 1993: 10.000 r.k., össz. 11.500. - Kat. sajtója: 1947: Lelkipásztori Levél; 1948: Egyházközségi Értesítő; 1994: Szt Lajos Király Nyomában. Szerk. Süveges István. Megj. havonta. Süveges István

Genthon 1961:161. - Patay 1982. - MKH 1995:823.