Magyar Katolikus Lexikon > L > Lázár


Lázár (a héb. Eleázár, 'Isten a segítsége' rövid formája): a Szentírásban több személy neve. - 1. A szegényről és a dúsgazdagról szóló példabeszédben (Lk 16,19-31) a szegény ember. Az ikgr-ban életének ciklikus feldolgozása: Hortus deliciarum (Herrad von Landsberg, 1175 k.); Porte de la Calende (Rouen, szegyh., 14. sz. eleje). Mo-on kevés ábrázolása látható: Déva (ref. tp.) freskója, Dénesfalva Magdolna-oltár (1520), Kassa (1450, múz.), Segesd (1520) szárnyasoltárai. A bihari Sitér ref. tp-ának vsz. 14. sz-ból származó és 1850 u. föltárt freskóciklusán: ~ és a lakomázó gazdag, ~ Ábrahám kebelén, a gazdag családja a pokolban.- A m. néphagyományban a →dúsgazdagolás ~ és a dúsgazdag tört-ét adta elő. Erdélyben a →húshagyó játékai között szerepelt, mert hitük szerint Jézus példabeszéde húshagyó kedden történt. - A (gazdagon termő szőlőre vonatkozó) „Szent Lázár szőlője” kifejezés a legendára megy vissza, mely szerint egy budai szőlő gazdája egész termését a szegényeknek osztotta el, s szüretkor mégis annyi termése volt, mintha semmit sem szedtek volna róla (Temesvári Pelbárt belefoglalta egy beszédébe). - Aki elszegényedik, az Faludi Ferenc tanúsága szerint ~ lakodalmára szorul. Kondorfa vasi faluban testi nyomorékoknak, rokkantaknak, mankóval, bottal járóknak máig ~ a nevük: „Nem tudok én sietni, ~ vagyok”. - A ~-tört. (részben a haláltánc-énekek ihletésével) a reneszánsz korban →moralitás formájában bukkan föl. Először Zürichben jelent meg nyomtatásban. Hamarosan meghódította az egész közép-eu. játékszínt. Először lat-ul adták elő, de megszólalt nemz. nyelven, sőt hamarosan eljutott a parasztság közé is. Mo-on az 1646: megjelent Comico-tragoedia, constans scenis quatuor 2. darabja De divite purpurato et paupero Lazaro, azaz 'a fényes gazdagról és a szegény Lázárról' szól. Későbbi kiadásai is voltak, ami a játék páratlan népszerűsége mellett tanúskodik. Jámbor olvasmányként a ponyván is megjelent. A soproni Daniel Klesch írta 1650 k. hazai ném. változatát: Von dem Reichen Mann und Lazaro (bemut. 1694: Nagyszeben, 1703: Brassó). A dúsgazdag és a szegény ~ dramatizált tört-ét Kájoni János is fölvette kz-os versgyűjt-ébe; a dúsgazdagolás, tehát az elnépiesedett ~-dráma Kájoni, ill. a székely ferencesség közvetítésével jutott el a csíki székely nép hagyományvilágába. A játékot Mo. Ny-i peremvidékén Olaszfalu németajkú községben a 19. sz. végén szintén bemutatták (nyilvánvalóan az osztrák hagyományok átterjedése). - Segítségül hívták →istenítélet alkalmával, jó időjárásért is, védősztje a sírásóknak, bélpoklosoknak. - 2. Jézus barátja, Márta és Mária fivére Betániában. Jézus 6 nappal húsvét előtt vendége volt házának (Jn 12,1-11). Feltámasztása Jézus feltámadásának előképe (vö. Jn 11,1-44; 12,9.17). Betániai sírja a sztföldi zarándokok előtt máig nagy tiszteletben áll, tiszt-ének közp-ja Autun (Fro.). - Ikgr. Föltámasztását a 3. sz-tól folyamatosan ábrázolták. Kezdetben csak Krisztus és ~, később ~ nővérei, majd tanítványok is megjelentek a képeken. Sírját először róm. sírnak (aedicula) ábrázolták (Callistus-katakomba, 3-4. sz.). A 10. sz-tól ~ koporsóból támad föl (III. Ottó evangeliáriuma, München, Áll. Kvtár, 10. sz. vége). Jézus olykor a felnyitott sírnál áll és ~t szólítja (Giotto, Padova, Scrovegni-kpna, 1305/07; Segesd, Krisztus rokonsága-oltár predellája, 1520/30). A 15. sz. németalföldi festők képein ~ néha földbe ásott sírból emelkedik ki. A barokkban szintén gyakori téma volt a sírábrázolás. - A néprajzban és egyes ábrázolásokon alakja keveredett a példabeszédbeli ~ alakjával. Részben emiatt segítségül hívták őt is istenítélet alkalmával, jó időjárásért is, védősztje a sírásóknak, betegeknek (bélpoklosok). - Mo-on ~nak kpnája állt 1400: Rajkon, 1401: Győr várában is, ahol pléb-ja ispotállyal is összefügghetett (talán a Szent Lázár Lovagrend alapította, bár ennek győri nyoma nincs). Később, nyilván a kpna pusztulása után, 1569: a szegyh-ban ~-oltármesterség bukkant föl. - A győri kárm. tp. kriptabejárata fölött a ~t föltámasztó Mester barokk képe. - A kk-ban a ~ igen kedvelt keresztnév, hiszen Jézus barátja, egyúttal a betegek pártfogója volt. Népszerűségét mutatja, hogy máig igen elterjedt családnév, keresztnévül később csak a Székelyföldön és a moldvai csángóknál választották. →Szent Lázár Lovagrend, →Szent Lázár szegényei **

BL:1103. - BS VII:1135. - Kirschbaum III:31. - Sachs 1980:120. - Bálint 1989:177.

Lázár (11. sz.): megyéspüspök. - A MA-ban 1075-86: egri mpp., egyéb forrásunk nem említi. Gamsnál és a semat-ban 1048-96: Péter az egri pp. - Utóda 1087: Koppány. 88

Gams 1873:367. - Schem. Agr. 1975:11.

Lázár (11. sz.): megyéspüspök(?). - Mendlik és Gams jegyzékében 1075: veszprémi pp. 20. sz. összeállítások nem közlik. - Utóda 1079: Máté. 88

Mendlik 1864:49. (4.) - Gams 1873:386. - Balics I:305.

Lázár, OSB: szerzetes testvér. - 1290-1307: kolozsmonostori apát. 1299: csereegyezményben Bogártelke és Nádas ellenében átengedte a Leske havast és Szentgyörgyöt Péter erdélyi pp-nek. Újjászervezte a kolozsmonostori apátságot a tatárdúlás után. V.S.

Jakó I:24.

Lázár György, Gheorghe Lazar (Felek, Szeben szék, 1779. jún. 5.-Felek, 1823. szept. 17.): görögkeleti pap. - Bruckenthal br. pártfogoltjaként Kolozsvárt és Bécsben bölcs-et és jogot tanult. Nagyszebeni teol. tanár. A temesvári ppséget elnyernie nem sikerült, ezért Havasalföldre ment, ahol 1816: megalapította a bukaresti Szt Száva Isk-t, mellyel a rumén nemz. iskoláztatás kezdeményezője lett. A gör-ök támadásai miatt 1821: visszatért Erdélybe. - Lat., m. és rum. verseket írt. Rumén ifj. pasztorációs m: Conducatorul tinerimei (Az ifj. kalauza). Buda, 1826. M.I.-88

Szinnyei VII:900. (†1822) - VIL VII:98. - Gulyás XVIII:99.

Lázár Miklós (Nádudvar, Szabolcs vm., 1814. dec. 24.-Nagyvárad, 1885. jan. 6.): kanonok. - A nagyváradi kir. akad-n tanult, 1832: papnöv. lett, 1836: a ppi irodában írnok, majd sztszéki iktató. 1838. I. 1: pappá szent., Szilágysomlyón, majd Újpalotán kp., 1839. VI: Nagyváradra helyezték, ahol Hoványi Ferenccel egyhirod. egyes-et alapított. 1842: Váradolaszin, 1845: Debrecenben kp. A szabharc leveretése után 1849. XI. 24: vád alá helyezték, de a haditörvényszék fölmentette. Ekkor állás nélkül maradt, fr. és ném. nyelvi magánórákból tartotta fenn magát. 1852: Mezőpeterden, 1865: Nagyváradon lelkész, 1868: az 1. sz. kápt. tb. knk-ja. - Cikkei: Nemz. Újs. (Ködi, majd Frère de Marie álnéven), Kath. Néplap, Kath. naptár (1847-), Religio (Ohati álnéven), Családi Lapok (1854, 56), M. Sajtó (1856), Kelet Népe (1856), M. Sion (1878/79), Népisk. Tanügy (1881), M. Korona (1882). Költeményeket írt ünnepi beiktatásokra. - Fm: Vallásos költeményei. Pest, 1857. - Újabb költeményei. Uo., 1871. 88

Schem. Mv. 1884. - Szinnyei VII:921.