🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > körülírás
következő 🡲

körülírás (gör. periphraszisz, lat. circumlocutio): 1. az irodalomban kifejezési mód, mellyel a személy a fogalmat valamely szembeötlő vonásainak, tulajdonságainak fölsorolásával fejezi ki. Gyakori benne a képszerűség. A ~ abban különbözik a szóképtől, hogy nem átvitel. Nyelvtani szerkezete szerint lehet: összetett szó (malacbanda: 'alkalmilag összeállt cigányzenekar'), szókapcsolat (nehéz dió: 'nehezen megoldható'); mondat (ablakon szórja ki a pénzt: 'pazarol'). - Helytelen használata terjengősséget, dagályosságot eredményez. Ilyen ~ok a nyelvi közhelyek, melyek megnevezik a fogalmat, s utána körül is írják: „lerója a hála adóját” - „lerója háláját” helyett. - 2. A teológiában, amikor Isten misztériumairól és a transzcendens valóságról tanítunk, sokszor élünk a ~ eszközével, mert a mondandó közvetlenül nem ragadható meg (→analógia, →pozitív teológia). M.F.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.